Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
12 SCHRANZ DÉNES DR. a kórjóslat, a javallat, a kezelés időpontjának megválasztása, a kezelési terv és annak végrehajtása. Rehák összeállítása szerint a kórismézéssel kapcsolatosan hiba 1. ha a fogszabályozó a secundaer szűkületet összetéveszti a kis- vagy középfokú primaer szűkülettel, 2. ha az Angle II. osztály 1. csoportbeli rendellenesség esetén nem tisztázza azt, hogy a maxilla protractiójának vagy a mandibula retractiójának eredménye-e, 3. ha a maxilla alveolaris protractióját összetéveszti a maxilla testének protractiójával, 4. ha Angle III. osztályú anomalia esetében nem tisztázza, liogy az a mandibula protractiójának vagy a maxilla retractiójának eredménye-e, 5. ha a progen kényszerharapást összetéveszti valódi progeniával, s végül 6. ha a parafunkciókat figyelmen kívül hagyja. A kórjóslattsl kapcsolatban hiba, ha a fogorvos olyan esetben is várakozó álláspontra helyezkedik azzal, hogy a rendellenességet a gyermek idővel „úgy is kinövi”, amikor ez a tapasztalás szerint nem várható. A korai szakvizsgálat biztosítja a prophylaxist, súlyosabb következmények kialakulását. A javallattal kapcsolatban hiba, ha a szabályozó figyelmen kívül hagyja azokat az egyszerű módszereket, amelyek bonyolult készülékek alkalmazása nélkül is lehetővé teszik a rendellenesség megszüntetését, vagy ha a javallatot hibás, nem eléggé pontos diagnosis alapján állítja fel. A javallatkérdésben nyomatékkai fel kell hívni a figyelmet, hogy epilepsiás gyermeknek tilos kivehető készüléket adni, mert roham közben összetöri, s aspirálhatja, szerencsésebb esetben lenyelheti. Ilyenkor tehát még akkor sem vállaljuk a szabályozást, ha a szülő mindenképpen kívánja azt, mert kétségtelenül súlyosabb következmény az aspiratio, mint az, hogy pl. leánygyermek fogai szabálytalanok maradnak. Egyébként még a fix-készülék alkalmazása is nagy felelősséget ró a fogorvosra, ha epilepsiás roham közben azt eltöri és aspirálja a paciens. Ha történetesen nem epilepsiás a gyermek, de pl. játék közben véletlenül eltöri és aspirálja készülékét, ezért — amennyiben a készülék szabályszerűen készült — nem vonható felelősségre a fogorvos. De felelős lehet — az adott eset körülményeinek mérlegelésével —, ha a lenyomatvételkor a gyermek gipszet aspirál vagy nyel. Ennek elkerülésére ma már megnyugtatóbb, megfelelőbb az elasztikus lenyomatvétel. A kezelés időpontjának megválasztása is hibás lehet, ha nem kellő megfontolás alapján történik. A kezelési tervve 1 kapcsolatban hiba lehet 1. ha azt a fogorvos kizárólag az Angle-osztályozásba történt besorolás alapján állapítja meg, 2. ha egyszerűbb készülékek helyett komplikáltabb megoldást tervez, 3. ha az eredeti tervhez nyilvánvaló eredménytelenség esetén továbbra is ragaszkodik, 4. ha a fogszabályozást szükség esetén nem támasztja alá sebészi beavatkozásokkal. A kivitelezéssel kapcsolatban hiba, 1. ha nem megfelelő anyagot használnak, 2. ha a készülék esetleges hátrányos alakulását a fogszabályozó nem figyeli és nem korrigálja, 3. ha a gyűrű süllyedése ellen nem védekezik rágófelszíni feltámasztókkal, 4. ha elmulasztja az időszakos ellenőrzést és száj-hygienét. Ezekből a szempontokból a fogorvos felelősségrevonása általánosságban akkor indokolt, ha kimutathatóan szabályellenesen járt el, s emiatt károsodott a gyermek. A felelősség kérdésének elbírálásakor azonban okvetlenül figyeembe kell venni azt, hogy az orthodontia bizonyos kérdéseiben a felfogás nem teljesen egységes (Lemperle—Franzmeyer), s nem kizárólagosan egyetlen módszerrel lehet eredményt elérni. A kezelés megkezdése előtt általában nem szabad elmulasztani pontos terv felállítását és ehhez mindenekelőtt modellek készítését sem. Ezeken kell meg
