Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1967-06-01 / 6. szám

SZUVASODÁS! HAJLAM A MÚLTBAN

167

a VII. századtól napjainkig 2. táblázat

(1955—60-ból származók bölosességfogakkal)

Hradecky, 1955.

Tóth,

1955—60.

caries

hajlamos város

Megjegyzés

Fluor Fluor szegény védett

3)

0,73

0,97

0,94

1,16

1) Kozmánál nincs korcsoport. A vizsgáltak kb. 40%-a 14 éven aluli

4)

1,21

5)

0,88

1,36

2) 6—22 évesek

3) és 4) Városok. A 4. 15—17 évesek

6)*

1,39

1,4

5

5) Város. 15—18 évesek

6) * Falu. 21—40 évesek

6)**

1,78

1,23

6)** Falu. 41—50 évesek. A 3, 4, 5, 6 korrigált hányados

Cáfolható Lenhossék

azon állítása is, hogy a felső fogak caries-túlsúlya a frontfogak nagyobb részvételi arányában leli magyarázatát. Nála ugyanis ez a túlsúly úgy jön létre, hogy nagyon sok az életben kihulott felső frontfog. 0 pedig ezeket egyértelműen a szuvasok közé számítja. Még ma — amikor a cariesfrequentia és -intenzitás jóval fokozottabb, mint a VII—XIII. században volt — sem találunk a juvenis korcsoportban olyan sok eltávolított felső frontfogat, mint ő a múltban a csoport átlagában. Nyilvánvaló, hogy nála a vizsgált koponyák koreloszlása nem lehetett kedvező. Több volt az idősebb, mint a fiatalabb. Ezeknél pedig az eltávolított frontfog nem azonosítható a cariéses foggal. Sajnos, korcsoportfelosztást nem közöl. E kérdés szabatosabb igazolásával külön közleményben fogok foglalkozni.

Meg kell említeni Lenhossék egy másik módszerbeli hibáját is. Egy legújabb időből származó bonctermi koponyasorozat adatait viszi át a múltra. Bár feltűnt neki, hogy adatai a cariesfrequentia és -intenzitás fokozódása mellett szólnak, ennek epidemológiai vonatkozásait nem ismerte. Azt hitte, hogy ha az ő korában sok felső frontfog esett a szuvasodás áldozatául, akkor ennek így kellett lennie a múltban is. Emellett a bonctermi koponyák elhalálozási korát sem közli.

К övetkeztetések

Lenhosséknak a felső és alsó fogak szuvasodási helyzetére vonatkozó adatait elfogadni nem lehet.

А VII—XIII. században Magyarország területén élt népesség azon csoportjánál, melyet Huszár és Schranz, továbbá én vizsgáltam meg, még elég nagyfokú caries-védettség figyelhető meg. Jóllehet a cariesfrequentia és -intenzitás is elég figyelemre méltó már, amint ezt előző közleményemben kimutattam (14), a felső frontfogak szuvasodása és ennek megfelelően a felső fogsor részesedési aránya is kisebb mértékű még. Kétségtelen, hogy ezeket a megállapításokat sem lehet általános érvényűeknek tekinteni, csupán arra a csoportra vonatkozóan, melyet mi vizsgáltunk. Az áltlános érvényesség azonban — az irodalmi adatok ismeretében — nagyon valószínű.