Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-06-01 / 6. szám
166 TÖTH KÁROLY DR. A caries-hajlam fokozódása Magyarországon (a régebbi adatok bölesességfogak nélkül, az Avar, 1 Árpád- Uj-Kozma, 1887. Budapest i.) Oravecz, 1924. Budapest 2.) kor Infans II. (7—14 éves)............ ______ ' 0,45 1,19 0,88 Juvenis (15—22 éves).............. 0,46 2,18 1,00 Adultus (23—40 éves) ............ 0,76 0,78 0,69 Maturus (41—60 éves)............ 1,00 0,85 1,03 Senilis (60 év felett)................. 1,13 1,32 0,88 II. A felső-alsó fogak szuvasodási aránya (1., 2. táblázat) A VII—VIII. században az egész vizsgálati csoportra vonatkoztatott hányados Huszár—Schranznál 1,03, nálam 0,78. A XI—XIII. században pedig az előző sorrendben 0,95 és 0,80. Az egyesített anyagban a VII—VIII. században 0,96, a XI—XIII. században 0,91. A hányados tehát nagyon közel van az 1-hez. Jelezve, hogy a korcsoportok létszámában való eltolódás a maturusok és senilisek felé nagyon könnyen a felső fogak túlsúlyát mutathatná ki. A maturusok és senilisek hányadosa Huszár és Schranznál 4 eset közül háromszor, saját anyagomban pedig egyszer nagyobb, mint egy. A juvenis és adultus korcsoport hányadosai minden esetben jelentősen kisebbek egynél. A nyolc eset közül 3 esetben kisebb 0,50-nél, öt esetben pedig 0,54—0,87 között ingadoznak. A VII—XIII. század juvenis és adultus korcsoportjában tehát az alsó fogak határozott caries-túlsúlya állapítható meg. Az átállás a maturus korcsoportban következik be. De mennyiben jellemző ez a 40 óv felettiekre vonatkozó adat a caries-hajlamra? Előző munkámban kimutattam, hogy a processus alveolaris sorvadása ebben a korcsoportban már igen jelentős (15). így ezt az adatot nagyon óvatosan kell kezelni, sőt leghelyesebb figyelembe sem venni. Megbeszélés Huszár és Schranz, továbbá saját adataim nem cáfolják Lenhossék és mások azon megfigyelését, hogy egy csoport átlagában a szuvas és eltávolított felső fogak túlsúlya mutatkozhat. így van ez Brunszt XI—XIII. századból származó adatainál is. Ebből azonban egyáltalában nem lehet azt a következtetést levonni, hogy több a felső szuvas fog, és hogy a túlsúly a felső fogaknak a fogszuvasodásban való fokozottabb részvétele miatt jött létre. Amennyire igaza lehet Lenhosséknek általában a csoportátlagok vonatkozásában, annyira nincs igaza a részletek tekintetében. A csoportátlagokból levonható következtetés nem általános érvényű. A cariesepidemiologiában pedig ez a fontos, vagyis az egyes korcsoportok fogainak szuvasodási helyzete. Az ismertetett adatok szerint a juvenis és adultus korcsoportokban az alsó fogak cariese a több.
