Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1967-05-01 / 5. szám

146

VILTSEK ERNŐ DR.

térfogatbeli arányának változásáról (Viltsek, 20), a fogágy vérellátásának és anyagcseréjének romlásáról (Citron, 24, Landgraf E., 25, Weinmann, 26). Maga a fogágv biológiai ellenállóképessége a rágónyomással szemben is bizonyos mennyiségi értéket képvisel, még ha jelenleg számmal nem is kifejezhető.

Megfigyelésem tárgya a parodontium és a fogak méretarány-változásának összevetése a fogágybetegségekre vonatkozó klinikai képpel. Ezen kérdés metrikus részének megoldására egyedül alkalmas területként a felső nagymetszők tájékát kellett választanom, mivel egyedül ezen a tájon definiálható jól a parodontium határa. Az elvégzett mérések közül a maxilla parodontiumára jellemző nasospinale-prosthion távolságot és a felső nagymetszfífog koronahosszát használom fel. Bár e két érték kiilön-külön is érdekes, fogágvbetegség szempontjából az értékek aránya nyújt útmutatást. A táblázat alapján világosnak látszik, hogy a fenti arány értékének növekedésével csökken, az arány értékének csökkenésével pedig növekszik a fogágvbetegségek frequentiája (1. táblázat).

1. táblázat.

A nasospinale-prosthion és a felső nagy metszőfog-korona, valamint a parodontopathiák frequentiája közötti

összefüggés

Hányados

1

—

—1,

2

1,2—1,4

1,

4-1,6 1

1,6—1,8

1,8

összesen

Korcsoport

+

s

+

s

—

+ 1 s

—

+

s

—

‘I’

s

—

+

s

—

—20

5

5

—

8

10

1

5

10

—

9

12

4

1

1

3

1

—

11

86

20—30

13

—

—

23

4

—

26

4

—

19

6

13

1

8

13

4

3

40

177

0

1

rfb.

О

11

1

—

27

1

—

29

2

3

30

6

7

11

3

13

8

1

48

201

40—50

12

—

—

26

—

—

26

—

1

16

3

3

7

—

4

8

2

23

131

50—60

5

—

—

11

—

—

12

1

—

14

—

2

5

—

1

2

1

14

68

60—

2

—

1

—

—

2

—

1

1

—

—

—

—

—

—

—

4

11

összesen:

48

6

~

96

15

1 j 100

17

5 89

27

29

25

12

34

23

7

140

674

póz. 333 (76,9%) póz. 18(19,50%)

susp. 65(15%) susp. 19(7,90%)

ne«. 35(8,1%) ne«. 140 (72,60%)

Koponyákon végzett vizsgálataim arról győztek meg, hogy a nasospinaleprosthion távolság a felső nagymetsző gyökerével arányosan és párhuzamosan változik (2. táblázat). Tehát a nasospinale-prosthion távolságából következtethetünk a felső nagymetszőfog gyökerének hosszára. Az eseteket positiv, gyanús és negatív kategóriákba soroltam. Ezen aránybeli sajátosságok functionalis magyarázatát abban látom, hogy a gyökér és korona arányának változásával változik a csontos alveolus-falra és a periodontiumra kifejtett nyomás. Ugyan a periodontalis rostok a nyomást húzássá alakítják át, de csak akkor, ha a nyomás a fog tengelyének irányában érvényesül; milyen ritka manapság ez az eset, mikor élharapással alig találkozunk. így az alveolus-fal szélére kifejtett nyomással mindenképp számolnunk kell, amelynek mennyisége Kiefer szerint (9):

Q

4P

W

3 H j

Ywy

ahol P a fogat döntő erő, W a gyökér hossza és H az erőbehatás távolsága az alveolus-széltől, azaz a korona hossza. Mivel H a számlálóban van, hossznövekedésével növekszik a nyomás, W a nevezőben lévén, növekedéssel csökken a nyomás, hosszának csökkenésével növekszik az alveolus-szélre kifejtett nyomás.