Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1967-05-01 / 5. szám

142

PROF. DR. HENKEL, G.

fém is, a műanyag is mind több csiszolószerként ható kitöredezett részecskével szolgál.

A vizsgálat kezdettől fogva úgy állítható be, hogy mindjárt idegen csiszoló szert adunk hozzá. Abban a kísérletsorozatban, ahol csiszolószerként kvarclisztet alkalmaztunk, a fémen a folyás nyomai kifejezettebbek, a kristallitok torzulást és csúszást mutattak. A fémen az ikerkristályképződéshez hasonlóan lépcsőképződés alakul ki (10. és 11. ábra). Figyelemre méltó a piramis alakú eltorzulások keletkezése.

11. ábra. Sajátságos terasz-szerűen kiugró torzulások a fém felületen

12. ábra. Electronmicroscopos felvétel (9000 X ) a 11. ábrán levő fémfelület részletéről. A kristallit-felületek eltolódottak

13. ábra. Fémfelület. A kristallitokban és a kristallithatárokon felismerhető érdességek, önálló testecskék beágyazódása (electronmicroscop 9000 X )

14. ábra. .Jól felismerhető kristály hat árok. A világos és sötét felületek: feltehetően két fázis, önálló részecskék is láthatók (electronmicroscop, 15 000 X)

A torzulásos és feltételezett kitöredezési folyamatok közelebbi tisztázása végett a fém próbatestet electronmicroscop segítségével is megvizsgáltuk. Ezek a vizsgálatok igen jól megerősítették a fény-microscopos felvételek eredményeit és ezek jelentősek. A 12. ábra — 40 felvételből álló sorozat egyike — 9000-szeres nagyításban mutatja a fém folyását, amely a műanyag fog okozta ütés és csiszolás következtében alakult ki. A 13. ábrán (9000 X) a kristallithatárok