Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
LAPSZEMLE 27 LAPSZEi L E Bacsich Pál: Congenital malformations. (Veleszületett fejlődési rendellenességek.) The Dental Magazine. 82, 68—71. 1965. A cikk szerzője, aki a szegedi egyetemről több évtizede került a glasgowi egyetem anatómiai intézetébe, átfogó képet nyújt a veleszületett fejlődési rendellenességek történelmi adatairól, a jelenlegi helyzetükről Nagy-Britanniában, a létrejöttükben szereplő aetiológiai tényezőkről és azok hatásmechanizmusáról. A történelem folyamán igen hosszú időn keresztül természetfeletti erőknek, misztikus befolyásoknak tudták be a torzképződmények létrejöttét. А XVII. században Harvey hirdette először, hogy a veleszületett rendellenességek a normális fejlődés zavarán alapszanak. Érdekes, hogy Harvey nézetét tulajdonképpen csak 250 évvel később fogadták el. A veleszületett rendellenességek legtöbbje makroszkópos, de újabban ide sorozzák az anyagcsere veleszületett zavarait, sőt a magatartás veleszületett rendellenességeit (behavioural teratology). Nagy-Britanniában az újszülöttek 2%-a születik fejlődési rendellenességgel. Ezek : anencephalis, spina bifida, hydrocephalus, nyúlajak, hasadt szájpad, atresia oesophagi, atresia ani, pylosus stenosis, megacolon congenitum, a szív és az erek, valamint a végtagok rendellenességei. A rendellenességek többnyire a növekedés, a differenciálódás, az összeolvadások, az atrophiák vagy a vándorlások elmaradásainak következményei, ritkábban kettősségek vagy túlfejlődések. A cikk írója a congenitalis rendellenességek okaival foglalkozva leírja, hogy azok 10%-ban örökletes, 10%-ban chromosomalis, 80%-ban pedig külső teratogen okok által feltételezettek. Ez utóbbiak közül kiemeli az ionizáló sugárzásokat, a fertőző betegségek közül a rubeolát és a gyógyszerek közül a thalidamidot. Valószínűleg kisebb mértékben szerepelhet általános anaesthesia, változások a táplálkozásban, fontos nyomelemek hiánya, bizonyos hormonhatások. A cikk különösen hangsúlyozza az ionizáló sugárzások teratogen veszélyeit, és ezzel kapcsolatban tiltakozik az atombombakísérletek ellen. E tényezők teratogen hatása főleg a graviditás első 3 hónapja alatt érvényesül, tehát az organogenesis fundamentalis időszakában, az ezt követő foetalis időszakban az érzékenység nem oly nagyfokú. A szerző megemlíti, hogy az anyagcsere veleszületett zavarait is ide sorozzák, ezeket az enzym-rendszer örökletes hiányai okozzák. Mint a veleszületett rendellenességek új és még eddig eléggé alá nem támasztott irányzatát említi meg a szerző a magatartási teratologiát, mely szerint a magatartás cs az adaptatio bizonyos később manifesztálódó zavarai szintén praenatalis teratogen befolyások nyomán jönnének létre. A cikk összefoglalóban megállapítja, hogy veleszületett fejlődési rendellenességek mindig lesznek, ez az ára a biológiai szervezetek magasabb rendű differenciálódásának. A rendellenességek további nagy körültekintést igénylő gondos elemzése azonban további fényt fog deríteni azok aetiológiájára, és így mód fog nyílni azok nagy részének megelőzésére. Boros Sándor dr. Paiva Boléo, J Présentation de deux cas (Két eset ismertetése). Revue de Stomatologie (Paris), 65, 455—462, 1964. Két eset leírásával kapcsolatban foglalkozik a portugál szerző az állcsont—arcprotézisekkel, melyek sikeres elkészítéséhez a plasztikus sebész és stomatologus együttműködése szükséges. Az első beteg 25 éves férfi. Diagnosisa : Mikrogenia, mandibula hypoplasia. Két éves korában kétoldali otitissel kezdődött. 13 éves korában sikertelen ankylosis-műtét. 25 éves korában ismételt ízületi plasztika, majd specialis gimnasztika az atrophizált rágóizmok tornáztatására. Ezután szerző elkészítette a protézist, előkészítő műtét alapján. A plasztikus sebész az állcsont és az alsó ajak között széles, mesterséges tasakot készített. Ebbe helyezte a protézist, amely az alsó állcsont meghosszabbításaként szerepel. A készülék rögzítéséhez a combból készített hengerlebenyt használ. — A másik eset 16 éves nőbeteg. Diagnosisa : Mikrognathia, maxilla hypoplasiája, bal oldali operált nyúlszáj és szájpadhasadék. Négyéves korában meningitis tuberculosa-ja volt, amely Streptomycin-kezeléssel gyógyult. Status praesens: disproportio a két állcsont között, maxilliaris retrognathia, szerző álprognathiának is nevezi. Protézist előkészítő műtét : tasak-készítés a felső ajak és állcsont között. A lágyrész-hiányt comb-bőrből alakított hengerlebennyel pótolja. Ez rögzíti a protézist és tartja helyes positióban az ajkat. A kezelések kozmetikailag sikeresek. György Izabella dr.
