Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
28 LAPSZEMLE Jablonska, M. K.: Két Capdepont-kóros eset protetikai mgoldása. (Dwa przypadki uzupelnien protetycznych w chorobie Capdeponta.) Czasopismo Stomatologiczne, 1963, 4, 323. A szerző két testvér esetét írja le, akik az igen ritka dentinogenesis imperfecta hereditáriában szenvedtek. A betegséget először a francia Capdepont írta le 1905-ben. Bevezetésül tárgyalja a kórforma néhány jellegzetességét. Kiemeli, hogy diagnosztizálásánál feltétlen szem előtt kell tartani az amelogensis imperfecta hasonló klinikai sajátságait. A rágóképesség helyreállítására többnyire teljes, esetleg részleges protézist vagy hidakat szoktak készíteni. Ez utóbbit nem kielégítő eredménnyel, mivel a beteg fogak morpho-pathologiai sajátságai miatt koronákkal, de még csapos fogakkal sem oldható meg a pótlás. A szerző egyik betege fogait csiszolással (melyre teljesen érzéketlenek voltak) majdnem a gingivával egy szintbe hozta, majd körhídhoz hasonlítható, a szájpadot be nem borító akrilát protézist helyezett a szájba. A második esetben lehetőség volt teleszkóp-koronák alkalmazásával készíteni protézist. Az eredmény teljesen kielégítő, a betegek két óv után is elégedettek a jól funkcionáló fogpótlással. Rohály Gábor dr. Münch, J.: Idegen testek lenyelése és aspirációja. (Verschlucken und Aspirieren von Fremdkörpern.) Zahnärztliche Praxis, XII. Nr. 16, 1961. A fogorvosi munka egyik kellemetlen velejárója eszközök és anyagok lenyelésének állandó veszélye. Loebell — immár 25 éves — statisztikája szerint az összes lenyelt és aspirált anyag 25%-a összefügg a fogorvosi működéssel. A fogorvos munkájának sikerét és egész jövőjét veszélyezteti egy-egy lenyelési vagy aspirációs eset. A balesetek oka nem mindig a páciens váratlan cselekedte, vagy általános nyugtalan viselkedése. A véletlenen kívül az orvos figyelmetlensége is jónéhány esetben oka volt már eszközök és anyagok lenyelésének. A szerző felhívja a figyelmet az orvos lélekjelenlétének fontosságára, mely a baleset kimenetelét alapvetően befolyásolhatja. így pl. megemlíti, hogy aspiráció esetén a beteg fejre állítása is mód lehet az idegen test külvilágra juttatására. A különféle biztosító eszközöknél (gyökérkezelő tűk kézhezerősítése) fontosabb az orvos figyelme. Minden elővigyázat mellett is előforduló balestet (pl. anyaghibából eredő törésnél) előzhet meg, illetve szerencsés reparációt biztost hat a tárgy és a körülmények pontos megfigyelése. Rohály Gábor dr. HÍREK A Madzsar-emlékérem alapítása A Budapesti Orvostudományi Egyetem Tanácsa az 1965. október 13-án tartott ülésén határozatot hozott dr. Madzsar József emlékérem és jutalomdíj alapításáról. Ezek szerint az egyetemi ifjúság tudományos érdeklődésének serkentésére és önálló kísérletes munkán alapuló kiemelkedő tudományos munkájának jutalmazására emlékérem és ezer forintos jutalomdíj alapítását határozta el a tanács. Az emlékéremmel és jutalomdíjjal egyaránt jutalmazhatók az egyetemi tudományos diákköri konferencián elhangzott legjobb előadások és az ifjúság számára évenként kiírt szakmai pályázatokra beérkezett, kiemelkedő pályamunkák. Az emlékéremmel és jutalomdíjjal történő kitüntetésre javaslatot tehetnek a karok dékánjai és a tudományos tanácsban a rektort képviselő egyetemi tanár, egyetértésben a tudomános diákköri tanáccsal, illetőleg a KISZ-bizottsággal. Az emlékérmet és jutalomdíjat az egyetemi tanács ítéli oda. Évenként legfeljebb négy emlékérem és jutalomdíj adományozható. Ebből egy az általános orvostudományi kar hallgatóinak klinikai tárgyú, egy ugyanazon karon elméleti tárgyú, egy & fogorvostudományi és egy a gyógyszerésztudományi kar hallgatóinak kiemelkedő tudományos értékű munkájának jutalmazására szolgál. Az emlékérmet és jutalomdíjat a március 15-én megtartott ünnepségen adja ói az egyetem rektora. Madzsár József, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége orvosi pályáját mint fogorvos kezdte meg. Évenken keresztül a budapesti Fogászati Klinikán mint tanársegéd működött, számos szakközleményt írt és a Stomatologiai Közlöny társszerkeztője volt.
