Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
12 MÉSZÁROS BÉLA DR. kított és csonthártyájuktól megfosztott csontszilánkokat eltávolítottuk. A mozgó fogak extractiója után a sebbe 200000 E kristályos penicillint szórtunk, majd sima sebszéleket készítettünk és az áll alatti defectust babér alakú hiánnyá alakítva, az arcsebeket rétegesen zártuk. A váladék levezetését gumi-drainnal biztosítottuk és nem alkalmaztunk sűrű öltéseket, hogy a seb váladék köztük kiszivároghassák. A mandibula fragmentumok repositiójának és rögzítésének időpontját csak a lágyrészek consolidatio ja utáni időpontra határoztuk el. A műtét ezen első szakasza után a beteg nagy adagban kapott penicillint, streptomycint és szükség szerint fájdalomcsillapítót és altatót. Táplálása csőrös csészére erősített gumicsövön keresztül történt. A száj üreget napjában kétszer kisnyomású, 5 ezrelékes sterogenol-sprayvel tisztítottuk. A betegnek mind a szájon, mind a gumi-drainen keresztül erős nyálcsurgása volt. Közben elkészült a mandibula kétirányú röntgenfelvétele, amely darabos törését mutatta; a jobb vízszintes szilánkos, a mentalis fragmentum szilánkos és csonthiányos törésével. Bal oldalon a törés a felhágó szárra is ráterjedt. Hét nap eltelte után a lágyrészoedema visszafejlődött és elvégeztük az állcsont repositióját, rögzítését. Mint legmegfelelőbb eljárást, a csont különleges törése, a periosteum, lágyrész részleges hiánya miatt, az extraoralis fixálású csontszegezést választottuk. Az eljáráshoz szükséges fémszegeket, alkatrészeket azonban beszerezni nem tudtuk, így az egész rögzítőkészüléket, az adott lehetőségek mellett, a kórház orvosi műszerészműhelyében készítettük el, saját terveink alapján. A műtét kivitelezése a következő volt: Mindkét oldali lingularis érzéstelenítés után — a bőrt a szokásos módon műtétre előkészítve — a behajtandó szegecsek helyét 1%-os corbocainnal infiltraltuk. A törési vonalak előtt és mögött kb. 8 mm-rel megjelöltük a szegecsek helyét, majd bal kezünk enyhén szétnyitott hüvelyk- és mutatóujját szilárdan a bőrfelületre helyezve, középső ujjunkkal az állcsont alatt ellennyomást gyakorolva, ujjaink között csontig hatoló szúróvágást végeztünk. Ujjainkat változatlan helyzetben tarva, 1 cm távolságra a mandibula szélétől, az előreszúrt sebbe helyeztük a fúróhegyet és a villanyfúrógépet lassú forgási sebességgel megindítottuk. Az átmelegedést elkerülendő, a fúrót physiologiás konyhasó-oldattal fecskendeztük, (üzért fúrtunk lassú forgási sebességgel is.) A cortex külső lemeze után átfúrtuk a spongiosát és belefúrtunk a belső corticalisba, ügyelve arra, nehogy keresztülfúrjuk azt. A motor visszafelé forgatásával kiemeltük a fúrót és változatlan kéztartás mellett helyére behajtottuk a csavarmenetes szegecseket. A 4 fragmentumba behajtottunk 1—1 szegecset, utána a körülöttük levő sebnyílást gaze-zel fedve leragasztottuk. Ezután a szegecsek bőrből kiálló végén készített lyukakba merevítő rudakat vezettünk és a szájba nyúlva elvégeztük a repositiót az egyik, majd a másik oldalon. A repositio megtörténte után a szorítócsavarokkal a merevítő rudakat beszorítva fixáltunk. A fixált két vízszintes szár után következett a két oldalnak egymáshoz illesztése és rögzítése, amit a két oldalsó merevítő rudat összekötő harmadik rúddal végeztünk el. A mentalis regio 3—4 mm-es csontdefectusát a szájг. ábra
