Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-05-01 / 5. szám
158 HÍREK HÍREK _________________________________________! Kivonatos jegyzőkönyv az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Fogorvos Szakcsoportjának 1966. március б-én tartott vezetőségi üléséről Prof Kemény Imre dr., elnök, az alábbi szavakkal nyitja meg az ülést : Szakcsoportunk mai történelmi jelentőségű ülésén első kötelességemnek tartom, hogy megemlékezzem az Oryos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével, melynek szakcsoportjaként két évtizeden keresztül működtünk. Megemlékezésemet egy visszaemlékezéssel kell kezdenem. Jól ismeretes mindannyiunk előtt, hogy a felszabadulás első heteiben Budapest romváros volt ; nem volt közlekedése, a villamosvezetékek a földön hevertek, éppenúgy, mint az állati tetemek és az emberi holttestek százai. Budapest jóformán még közigazgatás nélkül élt. Nem működött semmiféle egészségügyi szervezet, így természetesen nem működött még az Egészségügyi Minisztérium, sem a mai Fővárosi Tanács. De már ebben az időben a Krúdy utca egyik házának kétszobás lakásában lázas tevékenységgel megindult a mai Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének szervezése. Ennek a híre napilapok nélkül is gyorsan elterjedt az orvosok között s ennek nyomán, sok más orvossal együtt, én is jelentkeztem és kértem felvételemet. Megvallom őszintén, számomra maradandó élmény volt jelentkezésem, mert hosszú idő után e kis helyiségben találkoztam újra a jogegyenlőség mély humanizmust tartalmazó nemes eszméjével. Rövid idő alatt szűk lett ez a kis lakás, s így nemsokára Nádor utcai mai székházában talált új otthonra a taglétszámban gyorsan növekvő szakszervezet. Röviddel létrejötte után megalakultak a szakcsoportok. S így született meg a Fogorvos Szakcsoport is, melynek első elnöke Simon Béla professzor volt. A mai vezetőségi ülésnek már csak időhiány miatt sem lehet feladata a Szakszervezet két évtizedes munkájának kritikai értékelése, de azt mégis meg kell állapítanunk — s azt hiszem ebben az egész orvostársadalom egyetért —, hogy a Szakszervezet minden vonatkozásban, így a tudományos munka, a szakmapolitikai élet irányításában jól végezte munkáját s a legnagyobb elismerést és hálánkat megérdemli. Berényi Béla dr., főtitkár, ismerteti a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége megalakulásával kapcsolatos közleményt (1. Fogorv. Szle. márciusi száma) és az alapszabály-tervezetet. Ajánlja, hogy újból alakuljon meg a fogorvos egyesület az 1878-ban létesített Budapesti Fogorvosok Egylete, illetőleg az 1905-ben alakított Magyar Fogorvosok Egyesülete jogutódjaként a Magyar Fogorvosok Egyesülete vagy Magyar Stomatológusok Egyesülete néven. A Vezetőség úgy határoz, hogy az egyesület elnevezése Magyar Fogorvosok Egyesülete legyen. Elnök felkéri a Vezetőséget a MOTESZ küldött-közgyűlésére egyesületünk küldötteinek megválasztására. Küldöttként ajánlja : Adler Péter, Balogh Károly, Berényi Béla, Hattyasy Dezső, Jahn Ede, Kemény Imre, Schranz Dénes, Sömjén Iván, Tóth Károly és Varga István vezetőségi tagokat. A Vezetőség titkos szavazással, szótöbbséggel, a javasoltakat, mint küldötteket, megválasztja. Elnök indítványozza, hogy a vizsgázott fogászok önálló egyesületet alakítsanak. A javaslattal kapcsolatban vita indul meg. A Vezetőség vizsgázott fogász tagjai annak a kívánságuknak adnak kifejezést, hogy az új egyesületben egyénenként pártoló tagok lehessenek. Ezzel szemben állott az a javaslat, mely szerint a vizsgázott fogászok külön egyesületet alakítsanak és ez az egyesület legyen, mint jogi személy, pártoló tag a Magyar Fogorvosok Egyesületében. A felvetett kérdésben döntés nem történt, így a főtitkár azt javasolja, hogy a vizsgázott fogász vezetőségi tagok a kérdést beszéljék meg kartársaikkal és szélesebb körű vélemény alapján kívánságukat egy következő ülésen terjesszék elő. Prof. Dr. Kemény Imre elnök alábbi szavakkal fejezi be az ülést : A Fogorvos Szakcsoport Vezetőségének mai ülésével befejeződik Szakcsoportunk működése. S ha most visszatekintünk a lepergett két évtizedre, úgy érzem — bármilyen szigorúan bíráljuk is Szakcsoportunk tevékenységét — azt mindenképpen sikeresnek ítélhetjük. Tudományos téren elért kimagasló eredményeink, azt hiszem, vitathatatlanok. Ezt bizonyltja az is, hogy azok nemcsak hazánkban, hanem a nemzetközi tudományos életben és szakirodalomban is méltatásra találtak. De tudományos téren elért sikereinknek meggyőző dokumentumai a Szakcsoport pénteki tudományos ülései is, amelynek sikereit legfőbbképpen Balogh professzor úrnak köszönhetjük. A megrendezésre került
