Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-03-01 / 3. szám
78 SCHRANZ DÉNES DR-ÜJ JÁNOS DR. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikája (igazgató : Schranz Dénes dr. egyetemi tanár) Alsó kisőrlők kezelésével kapcsolatos szövődmények megelőzése Irta : SCHBANZ DÉNES dr. és ÉJ JÁNOS dr. A tapasztalás azt mutatja, hogy az alsó kisőrlők, különösen a Prek, gyökér kezelése elég sok esetben sikertelen, mert a tágító műszer a gyökér közepe táján megakad. Ennek oka rendesen az, hogy a gyökércsatorna ebben a magasságban nem egyenesen folytatódik tovább, hanem elágazik (1. ábra). Az elágazás olyan fokú lehet, hogy a csatorna egymástól mély barázda útján elválasztott külön gyökerekben folytatódik tovább, sőt a fognak két különálló gyökere is lehet. Ez utóbbi extractiós nehézségekkel, illetőleg szövődményekkel járhat. Minthogy az alsó kisőrlők gyökércsatornáinak e sajátosságaira — Ferenczy szerint is — az anatómiai tankönyvek általában nem kellő súllyal mutatnak rá, sok fogorvos nem is számol a gyökércsatorna és a gyökér bifurcatiós variációival. Pedig ez a sajátosság nem újkeletű : nemcsak a recens, hanem már a fossilis fogazatban is előfordult. Ha megtekintjük a heidelbergi (maueri) kb. 450 000 évvel ezelőtt élt ember állkapcsának alsó kisőrlőiről legújabban készült röntgenképeket, kiderül, hogy a bal alsó P1-nek két, az apex felől összetérő gyökere van két gyökér csatornával. A Schoetensack monográfiájában látható, Port által a jobb alsó Ргго1 készített röntgenképen is megfigyelhetjük a gyökércsatorna bifurcatióját, még pedig eléggé magasan : a gyökér felső és középső harmada határán. Tehát már a fossilis ember fogazatában is előfordult az alsó Pj gyökércsatorna, illetőleg gyökér bifurcatiós variációja. Kallay a Neanderthal-típusú krapinai leletek fogai között egy olyan alsó első kisőrlőt talált, amelynek egy buccalis és egy lingualis gyökere van. A gyökércsatorna-viszony okát Lenhossék és Hess igen tüzetesen, korróziós preparátumokon tanulányozták s ezért vizsgálataik nem terjedtek ki nagyobb anyagra. Egymástól független vizsgálataik szerint az alsó Px gyökércsatornája kereken 13%-ban elágazik. Újabb vizsgálók — minthogy nagyobb számú fogat akartak áttekinteni — a röntgenhez folyamodtak. A röntgen ugyanis többet mond, mint az eltávolított fog makroszkópos vizsgálata, bár kevesebbet, mint a korróziós készítmény. A röntgenképen ugyanis nemritkán a csatornák egymásra vetülhetnek vagy egyéb okból nem követhetők, — viszont röntgennel nagy szériavizsgálatokat végezhetünk. Ferenczy 500—500 alsó kisőrlő röntgenvizsgálata alapján, Lenhossék és Hess eredményeivel egyezően, ugyancsak arra az eredményre jutott, hogy az alsó Pj-ek 13,1%-ban mutatnak gyökérpulpa-elágazódást. Ezzel szemben Amos, aki 1000 röntgenképet tekintett át, 17,9%-ban, színesbőrűeknél pedig még ennél is gyakrabban észlelt bifurcatiót. Mindezek a vizsgálatok azonban nem voltak tekintettel az esetleges nemi különbségekre. Ennélfogva, valamint a korábbi vizsgálati eredményekben mutatkozó eltérések miatt, is szükségesnek látszott nagyobb anyagon vizsgálni az alsó Prek gvökércsatornaviszonyait, nemek szerint elkülönítve. Azért kívántuk tisztázni, hogy külön a férfiaknál és külön a nőknél hány százalékban fordul elő az alsó Px gyökércsatornájának elágazódása, illetőleg kettős gyökér, milyen gyakran kell e fogaknál a fogorvosnak a kezelés folyamán nehézséggel számolnia az egves nemeknél. De anatómiai és anthronológiai szempontok is szükségessé tették a variációk nemek szerinti gyakoriság-megállapítását,
