Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-03-01 / 3. szám
94 KÖNYVISMERTETÉS centrális vasomotor-hatás következtében jön létre (ez elég valószínűtlenül hangzik), 3. a hyperplasia a szövetek rendellenes helyi reakciója olyan betegekben, akiknek a diphenyl-hydantoin adenocortikalis funkciózavart provokál. Állatkísérletekben nem sikerült a diphenyl-hydantoinnal gingiva-hypertrophiát létrehozni. Az elváltozás szöveti szerkezetére erősen keratinizált epithel, szemölcsös jelleg, a collagenrostok felszaporodása, számos fibroblast, valamint intenzív plasmasejtes és kisebb mértékű lymphocytás beszűrődés jellemző. 267 beteg kórtörténeti feldolgozása alapján a diphenyl-hydantoin okozta gingivahypertrophia enyhe fájdalmakkal és foghúsvérzéssel jár, rózsaszínű, tömött tapintatú, erősen granuláló szövettúltengés, amely 2—3 hónapos kezelés után a demarkációs vonalon jelentkezik, inkább a felsőállcsonton, a frontfogak labiális felszínén. Az elváltozás fogatlan betegekben soha sem fejidőik ki és a proc. alveolarisban hasonló elváltozást soha sem észlelünk. Nőkben 50, férfiakban 42%-ban van meg a lehetősége a hyperplasiának. A gingivaelváltozás mellett múló dermatitist, purpurét, agranulocytosist és eosinophiliát is találunk. A submucosa sejtdús kötőszövetében jellegzetes a plasmocytás beszűrődés. Úgy látszik, hogy — miután a diphenyl-hydantoin, vagy ennek származékai a nyállal kerülnek kiválasztásra — az antigen állandó kontaktusa a gingivával okozná a plasmocyták felszaporodását. A hyperplasiához mindig hypergammaglobulinaemia társul. Vizsgálataiban azt találta, hogy azonos nemű, és azonos súlyosságú betegekben a gyógyszeradag és a gammaglobulinszint között pozitív összefüggés állapítható meg. Hasonlóképpen : azonos nemű betegekben azonos adagok mellett a hyperplasia foka és a gammaglobulin százalékos aránya között pozitív összefüggést talált. A betegség csak a gingivát támadja meg (amelyben collagen kötőszöveti rostok vannak) és sohasem a buccát, (amelyben rugalmas rostok dominálnak). A hyperplasiát idült allergiás gyulladásnak vagy lokalizált collagenbetegségnek lehet felfogni. Szerző analysálta a gingiva-hypetrophiában szenvedő betegek nyálát, de abban diphenyl-hydantoint nem sikerült kimutatni. Valószínű, hogy az aetiologiai tényezők között nem is maga a diphenylhydantoin, mint inkább annak származékai szerepelnek. A hyperplasiás szövet felszívódik, ha megszakítjuk a kezelést, vagy kihúzzuk a fogakat. Az elváltozás gingivektomiával csökkenthető, de diphenyl-hydantoin kezelésre a gingiva újra hypertrophisalódik. Tartós kéreghormon- és antihistaminkezeléstől bizonytalan eredmények várhatók. A tárgyalt probléma ideg- és belorvosokat fogorvosokat, gyermekgyógyászokat, pathologusokat és allergologusokat egyaránt érdekű. A minden tekintetben igen alapos munka aránylag nagy beteganyagot dolgoz fel, mégis úgy érezzük, hogy sok kérdést hagy nyitva, és nem eléggé foglalkozik az elváltozás terápiájával. Bollobás Béla dr. LAPSZEMLE Toothpaste and electronics. (Fogkrém és elektronika) Industrial Electronics, 1962, N42, 128. Az Unilever Ltd. által a legutóbbi időkben piacra hozott, fluoridot tartalmazó fogkrém hatásának vizsgálatára W. G. Pye — speciális kisméretű — az emberi fog felületére alkalmazható pH-mérőt szerkesztett. A fog felületére jól illeszkedő viaszgyűrűt tesznek, ezt töltik meg a megfelelő folyadékkal. A pH közvetlenül mérhető a folyadékba mártott üveg-mikroelektróda és egy konvencionális „wickbleed” referenciaelektróda segítségével. Ezt a technikát alkalmazták az Unilever Ltd. laboratóriumában. Kis mennyiségű 4,4 pH-jú tejsavat érintkezésbe hoztak olyan gyermekek fogzománcával, akik nem használták a fluoridos készítményt. Három perc múltán ismét mérték a pH-t és átlagban 0,51 növekedést találtak (4,91) a fogzománc és a sav közti reactiók eredményeként. Ugyanezt a vizsgálatot végezték olyan gyermekekkel is, akik három hétig használták a fluoridos fogkrémet. Itt három perc után az átlagos pH változás 0,41 (4,81) volt. Ez a zománc-sav reakciósebességének csökkentésére mutat. Rohály Gábor dr. Oszetzky Tibor: Adatok a logorvoslás Tolna megyei történetéhez. Tolna megyei Egészségügyi tájékoztató 1964. 2, 122. A magyar vidék fogorvosi ellátottságáról, a régmúlt időkből nem sok adatunk van. Oszetzky szorgalmas és gondos kutató munka alapján ismerteti Tolna megye
