Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-03-01 / 3. szám
HÍREK 95 egykori fogorvosainak történetét és számos fogászati vonatkozású adatot. A múlt sz. második felében foghúzással a falvakban borbélyok foglalkoztak és bár tiltott volt működésűk, a hatóságok tűrték tevékenységüket. A foghúzás ára a borotválkozás árának kétszerese volt. 1880-ban telepedett le Szekszárdon először fogászattal is rendszeresen foglalkozó orvos és a századforduló körül az első fogorvos (egyetemi képesítésű fogászmester). Az első világháború előtt szokásos volt, hogy vándorfogorvosok 1 — 2 hónapig gyakorlatot folytattak nagyobb helységekben. Bonyhárdon, Pakson, Dunaföldváron csak a századforduló után telepedett le először fogorvos. Dunaföldváron, fogorvosilag viszonylag jól ellátott községben, foghúzó borbélyok egészen 1940-ig működtek. Huszár György dr. Barry W., Frank-Donald W., Dickhaus-Everett, Claus: Fogeltávolítás folyamatos alvadásgátló therapia mellett. Annals of Internal Medicine Nr. 6, 1963. Az anticoagulans therapiát kiterjedten alkalmazzák a thromboemboliás betegségek kezelésében. Ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy a hosszú ideig tartó anticoagulans kezelés alatt a betegnél valamilyen fogászati beavatkozást kell elvégezni. A kérdés az, hogy milyen kockázattal jár a szájsebészeti beavatkozás, akkor amikor a gyógyszer meghosszabbítja a vér alvadási idejét. 11 betegnél anticoagulans kezelés alatt 26 egyszeres és 26 többszörös extractiót végeztek el. Ezek a betegek cumarinkészítményeket kaptak és prothrombin szintjük therapiás értéket ért el. A szájsebészeti beavatkozások csak kismértékben tértek el a szokásos foghúzásoktól. 3 esetben járóbeteg-rendelésen végezték, de egyes esetekben kívánatosnak tartják a beteg rövid időre történő kórházi felvételét is. A beavatkozásoknál el kell kerülni a szövetek roncsolását. Ha szükséges, sebészi lebeny is készíthető. A lebenyt csomós öltésekkel varrták vissza helyére. Fibrin-szivacsot nem helyeztek a fogmederbe. A beteget a fogeltávolítás után 30 percig tamponra haraptatták. Kívülről jeges borogatást alkalmaztak, minden egy órás borogatás után 1 óra szünetet tartva. A szájöblítést az első 48 órában megtiltották. A betegek a beavatkozás után 2—3 napig pépes étrendet kaptak. Az óvatossági rendszabályok mellett szövődmény nem fordult elő. Az anticoagulans therapia megszakítása nagyobb kockázatot jelent (agyembolia stb.), mint az anticoagulans therapia alatt elvégzett foghúzás. Sárkány Tibor dr. Korkhaus, G.: Über die Beeinflussung der apikalen Basis durch kieferorthopädischen Massnahmen. (Az apikalis basis befolyásolása a fogívtágításnál.) Fortschritte der Kieferorthopädie, 24, 33, 1963. A fogív-szűkület kezelésénél az a felfogás uralkodik, hogy az apikalis basis nem nagyobbítható és csak a fogak döntésével nagyobbítjuk az ívet. Ha azonban a kezelés váltó fogazatban történik, amikor a tejfogak gyökerei lazák vagy már kiestek s így a tágító lemez még nem érintheti közvetlenül az állandó fogakat, akkor az alveolaris ív átformálódása anélkül következik be, hogy az oldalfogak lényegesen kifelé dőlnének. Az erőszakolt sutura-nagyobbítás csontfraktúrával váltófogazatban és a biomechanikus tágítás között, csak fogazati különbség áll fenn. Ennél a tágításnál is korán felismerhető rés képződik a médián szájpadon a középső nagymetszők között ; ilyenkor lassú sutura-tágításról beszélhetünk. A beavatkozás az arckoponya növekedési idejére esik. György Izabella dr. Müller, G.: Stemmkörperwirkung und Kiefergelenk. (Fejlődési testek hatása és állcsontízület.) Fortschritte der Kieferorthopädie, 25, 1964. Az arckoponya növekedését és fejlődését két szövetrendszer befolyásolja : 1. Az interstitialisan proliferáló részek akciós rendszere, az ún. fejlődési testek (Stemmkörper-ek) : az agy, a porcos növekedési centrumok, ahova a synchondrosis a sphenooccipitalis és a centrális orrporc s végül az állcsontízületi porc tartozik. 2. Az appositionalisan növekedő szövetrendszerek : szabad csontfelszínek, a középarc suturái, parodontium és az állcsontízület. Az állcsontízület mindkét csoportba be van sorolva. Szerző a különböző fogsorzáródási anomáliáknál megfigyelhető makroszkopikus fejecsstruktúrákat vizsgálta s arra az eredményre jutott, hogy az ízület inkább az arckoponya reaktív szisztémájához tartozik, a növekedési zónákhoz s nem a növekedési centrumhoz. Ezt bizonyítja az a tapasztalat, hogy az orthodontiás készülék, mint mesterséges intraoralis fejlődést elősegítő test, az ízületi porc erős proliferatióját okozza. A középarc és a szájüreg fejlődési testjeinek hatására, ahova elsősorban a nyelvet sorolja, alakulnak ki a különböző s az anomáliák karakterétől gyakran független fejecsformák. György Izabella dr.
