Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-03-01 / 3. szám
KÖNYVISMERTETÉS 93 mortem keletkező destrukciókat is, a reminerali/.áció kérdését is. Igen kitűnő Darling leírása a kezdődő szuvas góc mikrostruktúrájának változásairól, Keycs és Jordan fejtegetése a caries keletkezését, átvitelét és gátlását befolyásoló tényezőkről. Reichborn—Kjennerud előadásából az angolszászok is megismerhették a Häupl-—Pommer iskola nézetét a parodontosist illetően, míg eddig csak Gottlieb és Orbán álláspontját ismerték. Nekem nagyon tetszett Hancox és Boothroyd előadása az osteoclastban kimutatható struktúra-funkció kapcsolatról, Jenkins és Dawes előadása a chelatio szerepéről biológiai rendszerek decalcificatiójában. A kötet tanulmányozása során egyre inkább látja az ember, milyen komplikáltak az életfolyamatok, mennyire a kezdetén vagyunk, hogy ezek lényegébe betekintést nyerjünk, milyen sokféleképpen lehet és kell egyszerűnek tűnő problémákat is megközelíteni, hogy tévútra ne térjen a kutató. Az USA fogorvosi kutatása méltán büszke lehet arra, hogy fogorvos-csoport rendezte az értekezletet, fogorvos szerkesztette a róla szóló könyvet ; főképpen azonban a tárgyalt probléma sokoldalú megvilágítására, a széles problémakör felölelésére, az előadássorozat igen magas tudományos nívójára. A könyv kiállítása kitűnő ; ábraanyaga bőséges, illusztratív. Adler Péter dr. Einfeldt, H.: Professor l)r. Ernst Jessen. 1859—1933. Ein Leben für die Schulzahnpflege. Köln-Berlin. Evszám nélkül. Einfeldt Jessennek, a modern iskolafogászat úttörőjének érdekes és változatos életútját rögzíti le rövid monográfiájában. Jessen az északnémet—dán határvidéken született, ő magát németnek vallotta, viszont családjának nagy része dán nemzetiségűnek tartotta magát. Orvosi tanulmányai közben idegbeteg lesz, képtelen műtéteket végignézni. Fel akar hagyni tanulmányaival, de menyasszonya tanácsára elhatározza, hogy fogorvos lesz. Folytatja tanulmányait, 1884-ben orvosdoktor, és leteszi a fogorvosi vizsgát. Strassburgban telepszik meg magángyakorlatot folytató fogorvosként. Praxisa igen gyenge, és hogy magát megismertesse, előadásokat tart a helybeli népművelődési egyesületben. Az előadások tárgyai, a száj hygiene és a gyermekek fogászati ellátása, irányt adnak jövendő munkásságának. Az előadások ismertté teszik Strassburgban és praxisa fellendül. Rövidesen magántanár lesz és azon igyekszik, hogy az Egyetemen fogászati klinikát építsen ki magának. Sikerül is neki a Sebészeti Klinikán belül fogászati ambulantoriumot létesíteni. 1885-től itt ingyen kezelték a szegény iskolásgyermekeket és 1897-ben be tudta vezetni a rendszeres átvizsgálásukat. Hosszú küzdelme eredményeként 1 902-ben megnyílt Strassburgban a városi Iskolafogászati Klinika, amely a maga nemében világviszonylatban is az első volt. 1904-ben a St. Louis-i világkiállítás német pavillonjában bemutatták az új intézményt és ez világhírűvé tette. Németországban, majd más európai államokban követték Jessen példáját és iskolafogászati intézményeket alapítottak. Jessen igyekezete azonban, hogy a strassburgi egyetemen klinikát kapjon, nem sikerült, és Madelung sebész professzor, dékán ellenséges magatartása miatt még a magántanárságáról is lemondani kényszerült. Egyetemi pályájának kettétörése súlyos lelki krízisbe sodorja, felesége tanácsára ezután csak az iskolafogászatnak szenteli magát. 1904-ben a kormányzattól professzori címet kap. Tevékenységének másik területe az F.D.I. hygiéne-bizottsága, amelyet több mint két évtizeden át vezetett. Sokat utazik, előadásokban ismerteti az iskolafogászat célkitűzéseit. Az első világháború után Strassburg a franciáké lesz, Jessen elveszti intézményét, és ettől kezdve munkássága az iskolafogászat nemzetközi fejlesztésére irányul. Élete alkonyán a nemzetközi fogorvostársadalom, az F.D.I. ,,Jessen-dij” alapításával tiszteli meg az iskolafogászat úttörőjét. Huszár György dr. II. II. A. M. van der Quast: Over de hyperplasie van der gingiva als neveneffect van het anti-epilepticum fenytoine. (A gingiv a-hy per plasia, mini a dipheiiyl-hydrantoiii antiepilepticumok mellékhatása.) Geb. Hoitsema, Groningen. 1957. A 124 oldalas monográfia hét fejezetben tárgyalja a diphenyl-hydrantoin-származékok okozta gingiva-hypertrophiát. Szerző vizsgálati eredményeit 15 ábrán (makro- és mikrofotogrammos, kromatográfiás felvételeken) és 15 táblázatban mutatja be. A diphenyl-hydantóin — experimentális és klinikai vizsgálatok alapján egyaránt — hatásos antiepilepticumnak bizonyult, de tartós alkalmazásakor bizonyos másodlagos, kellemetlen hatásával is számolnunk kell. Egyik ilyen mellékhatása a gingiva-hypertrophia, amelyet az irodalomban többen ismertettek. A gingiva-hypertrophiát különböző tényezők idézhetik elő : C-vitaminhiány, hormonális okok, leukaemia és bizonyos antiepilepticumok excessi v használata. Utóbbi csoportban a gingiva-hypertrophia eredetére három feltevés alakult ki : 1. a diphenyl-hydantoinkezelés C-vitaminhiánnyal jár, és ez okoz hypertrophiát, 2. a gingiva-hypertrophia
