Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám
140 IFJ. INOVAY JÁNOS DR. Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti Klinikájáról (Igazgató : Balogh Károly dr. egyetemi tanár) A noradrenalin jelentősége a localanaestliesiában írta: ifj. INOVAY JÁNOS dr: A fogászatban nálunk és Európa számos országában az altatással szemben még ma is a localanaesthesiát részesítik előnyben. A cocain alkalmazása óta helyi érzéstelenítők igen nagy skáláját állították elő és alkalmazták, melyek közül hazánkban is a procain és a xylocain a legszélesebb körben alkalmazott vegyület. A localanaestheticumokkal szemben támasztott igény köztudomásúan a hatás mélysége mellett annak tartóssága. Ezt a célt korábban is adrenalin együttes adásával biztosították. Az idők folyamán azonban az adrenalinnak — a szervezetre gyakorolt számos toxikus tulajdonság megismerése után — más vasoconstrictorokkal való pótlására irányult a törekvés (corbasil, pituitrin, adrenalon stb.). Napjaink rutin fogászatában, bármelyik felsorolt érszűkítőszer felhasználására kerül is sor, azok kisebb-nagyohb hátrányaival számolnunk kell. Az adrenalin helyi effectusát illetően a kívánalmaknak megfelelne ugyan, azonban stressor hatása, tachycardiát, tachyphylaxiát, tensioingadozást stb-t kiváltó tulajdonságai révén egyes egyéneken kellemetlen szövődményekhez vezethet, melyek nagymértékben rontják a műtéti tolerantiát is. Az adrenalin pótszerek egyrészt nem biztosítanak kellő vasoconstrictiót, másrészt ezek sem mellékhatás mentesek (pajzsmirigy oedema, coronaria spasmus stb.). A felsorolt meggondolások alapján külföldön olyan kombinációk kerültek forgalomba, melyekben az anaestheticumok a physiologiásabb noradrenalinnal szerepeltek együtt. A noradrenalin nagyobb mennyiségben a mellékvesék velőállományában a Sympathikus dúcokban és a lépben található. Különböző szervkivonatokbó H 1. ábra. Az adrenalin és noradrenalin szerkezeti képlete első ízben Euler, majd kémiailag Tainter isolálta 1949-ben (1. ábra). Hatására rövid tensiofokozódás következik be, mely a peripheriás ellenállás növekedésének tudható be. Az adrenalinnál másfélszer jobban szűkíti az ereket. A szervezetben nem befolyásolja a vér eloszlását, nem változtatja meg a coronaria keringést és a percvolument. Az adrenalinnal ellentétben nem izgatja a központi idegrendszert, nyugtalanságot, szorongást nem okoz. A hypophysisből nem mobilizál ACTH-t s ezért stress reakciókat sem vált ki (Folkow, Koppért, Schumann, Isselcutz). Mivel az irodalmi adatok ^szerint a noradrenalin a helyi érzéstelenítők előnyös kiegészítőjének bizonyult, amit állatkísérletekben Adler és Úri is
