Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1961-07-01 / 7. szám

PROTOZOONOK 209 Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti Klinikájáról (Igazgató : Balogh Károly , dr. egyetemi tanár) Protozoonok kórokozó szerepe a szájban írta : LELKES KŐÉNÉL dr. Ha két különböző állatfaj egyedei társulnak és ebből rendszerint csak az egyiknek származik haszna, akkor ezt a folyamatot parazitizmusnak nevezzük. Az egyik a gazdaszervezet, a másik a parazita-szervezet. A para­zita elnevezést általában állati élősködőkre használjuk, bár az élősködés fogalma bizonyos növényi szervezetekre is ráillik, így a baktériumokra és a gombákra is. A szájban található protozoonokra is helytálló az a megállapítás, hogy súlyos és nem eléggé elítélhető tévedés a parazitás fertőzöttség jelentőségét a klinikai tünetek fokával, vagy éppenséggel a halálesetek gyakoriságával mérni. A paraziták lassú, tartós romboló hatását nem kísérik mindig fel­tűnő klinikai tünetek. A száj szerepe a paraziták szempontjából kettős : egyrészt behatolási kapuja és áthaladási útja lehet az állati élősködőknek, másrészt megtele­­pedési helye. A száj állandó lakói közé tartozó élősködők protozoonok, amelyek az állatvilág legalacsonyabbrendű egysejtű lényei. Szerkezetük obiigát alkotó részei a sejttest és a sejtmag. Egyes fajokban váltakozó szám­ban találunk még különböző járulékos szerveket is, amelyek a táplálkozás, a mozgás célját szolgálják. Ilyen a cytostom vagy sejtszáj, flagellum vag}­­sejtostor és a ciha vagy csilló. A morfológiai tulajdonságok alapján négy főtípust különböztetünk meg, éspedig : amoebák, flagelláták, sporozoák és ciliáták. A szájüregben az első két főtípus található meg. Terjedésük leggyakrabban fertőzött étel. ital. szennyezett kéz. cseppinfekció útján passzív átvitellel történik. Terjesztésükben komoly szerepe lehet a légynek és az állatrezervoá­­roknak is. A paraziták által létrehozott tünetek helyiek és általánosak. A betegségi tünetek létrehozásában a paraziták tápanyagszükséglete, anyag­­cseretermékei, széteső testfehérjéi, toxinjai mellett azok mechanikai hatása is károsítólag hat a gazdaszervezetre, amennyiben mozgásuk által reflex­­jelenségeket idéznek elő. A tápanyagigény jelentőségét adja az a körülmény is, hogy ez határozza meg a paraziták megtelepedési helyét ; az anyagcseréjük pedig a gazdaszervezet számára nemcsak szükségtelen, hanem káros is. Az általános tünetek közül legfontosabb az általános erőbeni állapot, ellenálló­képesség csökkenése, továbbá a toxinhatás folyományaként az eosinophil sejtek megszaporodása és a parazitás fertőzöttséggel szembeni védettség kialakulása. Entamoeba gingivalis A protozoonok első klasszisába tartozó amoebák általában az édes és a sós vizek lakói ; vannak olyan amoebák, amelyek a magasabbrendű szer­vezetek parazitái. Közöttük van olyan, amely a száj lakója : ez az Entamoeba gingivalis. Az Entamoeba gingiválisra vonatkozó kutatás történetét Dechow ismerteti, aki a caries kórokozójának tartja az amoebát. Nagysága 6 és 30 /x között van, csak vegetatív alakja ismeretes. Megfigyeléseink szerint chemo­­terápiás, antibiotikumos kezelés kapcsán észlelhetők a kisebb kb. 6 /x nagy­ságú alakok a vizsgálati anyagban. Cysták nem képződnek. Natív készít­ményben erősen fénytörő, mozgását nem sikerült észlelnünk. Alexejev mele­

Next

/
Thumbnails
Contents