Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1961-07-01 / 7. szám

208

IEJ. INOVAY DR. ÉS VÁMOS DR.

92 eset közül 13 esetben kellett a gyógyszer adását megismételni, további 50 mg formájában. Mind a 92 esetben a műtét local anaesthesiában történt. A 92 eset közül 8 esetben a kétszeres dózis ellenére is öklendezés, hányinger jelentkezett a betegnél. Kifejezett hányást egy esetben sem észleltünk. Azon betegek, kiknél a kívánt hatást a kétszeres adag adása ellenére is elmaradt, nem szerinti megoszlása a nők javára dőlt el. A 8 eset közül 5 nő volt.

Megfigyeléseink szerint a műtét előtt adagolt megnyugtató szerek, pl. methylpentinol az antiemeticus anyag hatását erősítik. A 92 beteg közül egyik sem kapott megnyugtató szereket csak Daedalont. Természetesen nehéz megmondani, hogy alakult volna a helyzet, ha a betegek műtét előtt nem kaptak volna antiemeticus készítményt. Azonban ezen szer alkalmazása előtt azt a megfigyelést tettük, hogy az előbb említett négy régióban végzett műtétek esetén fordul elő leggyakrabban az émelygés, hányinger, hányás, mely megfigyeléseink szerint kb. 40%-ban jelentkezett. Ha összevetjük a fenti két adatot, azt láthatjuk, hogy az antiemeticus készítmény adása esetén ez a 40% lecsökkent 14,1 %-ra már egyszeri (2 X 50 mg) adás után. Az adagot megismételve, viszont ez a szám lecsökkent 8,2%-ra. tehát a szer igen megfelel a műtét alatti melléktünetek kivédésére, mely a műtét kivitelét is igen megkönnyíti.

Alkalmunk volt a Daedalont további 12 betegen felső lenyomatok készítésénél is alkalmazni. A szert 12 olyan egyénen alkalmaztuk, kiknél az élénk garatreflex és hányinger miatt nem lehetett gipsszel lenyomatot venni. A fentemlített betegeket másnap visszarendelve, a lenyomatvétel előtt fél órával adtunk egy 50 mg-os Daedalon tablettát, így a fenti 12 beteg közül 10-nél minden további nélkül levehettük a lenyomatot, csak kettőnél jelentkezett mérsékelt salivatio és nausea.

összefoglalás

92 szájsebészeti műtét és 12 felső gipsz lenyomatvétel kapcsán szerzett tapasztalataink alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a 2-(benzhydryl-oxy)-N.-N.-dimethyl-aethylamin-8-chlortheophyllinat (Daedalon) centrális antiemeticus hatása révén jól alkalmazható a gyakorlatban úgy a fekvő, mint az ambulans betegek előkészítésére.

Irodalom

1. Gay L. X. und Carliner P. E. : Zbl. Hals usw. Heilkunde, 41. 245. (1950). —

2. Lukács S.—Galla E.—Halm T.— Vámos L. : Honvédorvos 1. 52—57. old. (1959). —

3. Renhoffer G. : Der Practische Arzt. 10. 142. (1956). — 4. Rubin A. und Metz-Rubin H. : Zbl. Hals usw. Heilkunde. 45. 393. (1952). — 5. Brewster W. : Ann. Surgery. 136. 261. Aug. (1952). — 6. BloemertzC. В. : Deutsche Med. Wochenschrift. 77. 36. 1063. (1952). — 7. Burn J. H. : Brit. Med. J. 23. 691. (1950). — 8. Heidelmann O. : Deutsche Med. Wochenschrift. 77. 46. 1451. (1952).

Я. И н о в а и мл. и И. В а м о ш : Местное применение желчных кислот в стоматологии.

D. I. I п о V а у jun. and Dr. I . Vámos: A new hungarian antiemetic (Daedalon j in the oral surgery.

The authors have made on 92 patients with oral surgical and on 12 patients with dental prosthesis procedures after the application of the 2-(benzhydryloxy)- N. N.dimethyl-aethylamin-chlortheophyllinat (Daedalon) favourable observations. By menan of his central antiemetic effect this drug can be suitably employed to take preliminary steps in the preparation of the patients.