Fogorvosi szemle, 1961 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1961-07-01 / 7. szám
204 IMRE ILDIKÓ DR. стоматологической ошибки, если больной в состоянии указать на связь между деятельностью стоматолога и ущербом больного и напротив этого стоматолог не может выдвигать убедительные противоположные аргументы. Dr. D. Schranz: The liability of the dentist. Between the dental surgeon and the patient there is most an implicit contract, if a major operation is required a written contract : the consent of the patient authorizes the dental surgeon to the medical treatment. The contract bindes the dental surgeon to a highly responsible, respectable and careful work. The liability is disciplinary, penal and for damages also valid. In disciplinary cases are after the Medical Jurisprudence the Ethical Boards resp. the first and second degree Disciplinary Commissions competent. The dentist is penal liable, if through a negligent or wilful professional function the patient has undoubtedly suffered a loss. On the right of doctor’s mistake the court decrees a compensation duty, if the patient can make the casual relation bet ween the dentists act anti the patients damage probable, and if the dental surgeon can not render a convincing counter evidence likely. Közlemény a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fog- és Szájbeteg Klinikájáról (Igazgató : Hattyasy Dezső dr. egyet, tanár, az orvostudományok doktora) Idegentest okozta parotitis írta : IMRE ILDIKÓ dr. B. J. 34 é. férfi 1960 januárjában kereste fel klinikánkat a következő panasszal : Kb. egy fél éve lassan, fokozatosan növekvő, nyomásra érzékeny duzzanatot vett észre jobboldalt a fül előtti és mögötti tájékon. December elején szájzár kíséretében jobb arcfele erősen megdagadt, majd spontán genny tört át a bőrön keletkezett nyíláson. Négy-öt napi gennyürülés és ezt követő néhány napi váladékszivárgás után a nyílás záródott. Arcduzzanata azonban később sem fejlődött vissza teljesen, szájnyitása is korlátozott maradt. Előző betegségekre, 1945-ben lezajlott pneumonián kívül, nem emlékezik. Felvételi statusa : a közepesen táplált beteg közérzete jó, fájdalom- és lázmentes. Jobb o. az állkapocs felhágó szárától előre az os zygomaticum elülső széléig, lefelé az állkapocsszögletig terjedő, kemény tapintatú duzzanatot észlelünk, mely acut gyulladásos tüneteket nem mutat. A bőrön a tragus előtt kb. 2 cm-re záródott sipolynyílás látható. Nyirokcsomók nem tapinthatók. Szájnyitása erősen korlátozott. Jobb o. a parotis kivezető nyílásánál a papilla kissé duzzadt, hyperaemiás, nyomással tejfehér, sűrű váladékból álló csap távolítható el. Laboratóriumi leletei nem térnek el a normálistól. A beteg kivizsgálása során a jobb o. fogairól, a mandibuláról, továbbá a koponyáról a. p. és oldalirányú rtg. felvételek kóros elváltozást nem mutatnak. Mellkas átvilágítás és Wassermann-reakció eredménye szintén negatív. A fentiekből arra következtethettünk, hogy a folyamat a fogazattal, az állkapocsízülettel nincs összefüggésben. A parotisra irányuló gyanúnkat fokozta az a körülmény, hogy a beteg kivizsgálása folyamán később elmondotta : decemberben a gennyürülés megszűnése után egy ideig még étkezéskor víztiszta folyadékcsepp buggyant ki az arcán levő nyílásból. Ezután 0,01 g pilocarpint adtunk a betegnek naponta, melynek hatására a nyálürítés a szokásos mértékben fokozódott. Az ürített nyálban homokot vagy követ nem találtunk. A jobb o. Stenon-vezeték szondázásakor először kb. 1,5—2 cm mélységbe sikerült behatolni. Második próbálkozáskor akadályba ütköz-