Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1960-03-01 / 3. szám

80

POLCZER M. GYÖRGYI DR.

A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikájáról (igazgató: Adler

Péter dr. egy. tanár)

Odontoma compositum complexum

írta : POLCZER Ы. GYÖRGYI dr.

Az újabb fogorvosi irodalomban a fogcsíra hám- és kötőszöveti (ekto- és mesodermalis) elemeinek burjánzásából keletkező képződményt nevezik odontomának. Az odontoma pathogenetikai hovátartozósága nem tisztázott : egyesek valódi, jóindulatú daganatnak (blastomának), mások viszont fejlődési rendellenességnek (hamartomának) tartják. Állaga szerint puha és kemény, megjelenési formája szerint ún. „szabad” és összenőtt, szöveti felépítése alapján egyszerű és összetett odontomát szoktak megkülönböztetni. A puha odontoma csak lágy szövetekből áll; a kemény odontomában egyes részek többé-kevésbé elmeszesedtek. Az összenőtt odontoma egyik szabályos foggal összekapcsolódott, fogszövetekből álló képlet, míg a szabad odontoma a fogsor egyik szabályos elemével sem függ össze, hanem önálló képződmény. Az egyszerű odontomának nevezett képlet hámot egyáltalán nem tartalmaz, tehát az első mondatban adott definíció szerint nem is valódi odontoma. Thoma szerint az összetett odontomának (odontoma compositum) az alábbi fajtái ismertek :

1. Odontoma compositum geminatum (geminated composite о.), melyben két vagy több, többé-kevésbé szabályosan képződött fog egyesült ;

2. Odontoma compositum conglobatum (compound composite о.), mely nagyobb számú csökevényesen képzett fog egyesülése ;

3. Odontoma compositum complexum (complex composite о.), melyben az egyes csökevényes fogakban a fogszövetek szabályos elrendeződése nem ismerhető fel ;

4. Odontoma compositum dilatatum (dilated composite о.), melyben az odontoma belsejében nagyobb üreg található ; e csoportba sorolható a „dens in dente” nevezető fogtorzképződmény ; végül

5. Odontoma compositum cysticum (cystic composite о.), mikor is az odontoma cystában, ill. annak falában ül.

Thoma beosztásában a 2. és 3. alatti alak (o. c. conglobatum és complexum) elkülönítése okoz nehézséget. Schmuziger szerint az irodalomban eddig leírt valamennyi odontomában felismerhető az egyes fogszövetek nagyjából szabályos elrendeződése, ha nem az odontoma egészét, hanem részeire bontva az egyes fogszerű képleteket külön-külön vizsgáljuk. Thoma nyomán egyébként a legújabb fogorvosi irodalomban, még német közleményekben is, az egyes odontoma-formák angol megnevezése használatos. Szerintünk helyesebb latin terminus technicus-ok használata ; ezért a Thoma szerinti 2. és 3. alak együttes megnevezésére az odontoma compositum complexum elnevezést tartjuk helyénvalónak. Ilyen értelemben használtuk e közlemény címében is.

Az odontoma a ritka fogeredetű daganatok közé tartozik. Gyakoriságát illetően döntő jelentőségű, hogy hol szabjuk meg a határt az odontoma (Thoma szerinti 1., 4., valamint 5. típusa), a fölös-számú fog, a Herbst-féle odontoid, valamint az egyes fog alaki rendellenességei között. A világirodalom gondos áttekintése során Schmuziger 1951-ben 148 esetet gyűjtött össze. Bár az összeállítás biztosan nem teljes s a közben eltelt pár év alatt újabb esetek kerültek közlésre, a megfigyelések aránylag kis száma indokolja, hogy a klinikánkon észlelt és részletesen feldolgozott odontomáról beszámoljunk. Honi