Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1960-03-01 / 3. szám

76 KOVÁCS ZOLTÁN DR. korban. Tehát a kronologikus sorrend : os capitatum a születés után, az os hamatum egyéves kor körül meszesedik el. Az 1. ábrán az elcsontosodás dinamikája jól látható, kb. egyéves időközönként egy-egy kéztőcsont, v. epiphysis csontmag megjelenése várható. Kétéves korban os triquetrum, hároméves korban a radius distalis epiphysise, négyéves korban a lunatum, ötéves korban a naviculare, a hatodik évben a multangulum maius, a hetedik­ben a multangulum minus meszesedik el. Az ábrán a három utóbbi csonton egy nyíl visszafelé is mutat, amely azt jelenti, hogy ezek az utóbbi csontok inkább mutatnak sorrendbeli variatiót, mint a többiek. A multangulum minus elmeszesedését az ulna distalis epiphysis csontmag megjelenése követi kilenc­éves korban. Ezt követi az os pisiforme csontmagja, fiúknál 11 éveskor körül, leá­nyoknál 10 éves korban, tehát fiúk és lányok kéztőcsont fejlődésében különbség van, va­gyis a lányok kéztőcsontjai előbb kezdenek és hamarabb fejezikbe a fejlődést. Általában kétéves korig nem észlelhető eltérés fiúk és lányok között. Ezután kezd kisfokú eltérés jelentkezni, amely az os pisiforme megjelené­séig egy, esetleg két év csontszerinti életkor különbség is lehet. Az első metacarpus kéztőcsontok felé eső részén is képződik csontmag, ugyanis a többi II, III, IV, V metacarpus distalis ré­szén képződik epiphysis mag. Úgy látszik az első metacarpus fejlődéstanilag inkább falanxnak tekinthető. A csont rendszer fej­lődésének idején az első metacarpus csont­magja, csontfrakturák esetén diagnosztikai tévedés lehet. Ennek a csontmagnak az el­­meszesedése lányoknál kb. 2%, fiúknál 3 éves korban kezdődik. A diagnosztikai tévedés inkább abban az időszakban lehetséges, amikor ez az epiphysisfuga beszűkül, ilyen esetben csontfraktu­­rának lehet nézni. A kéztőcsontok epiphysisek és hosszúcsöves csontok fejlődése egyes meg­betegedéseknél zavart szenved. A csontosodás szabályozásában az egész neuro­­endokrinrendszer résztvesz. Bizonyos hormonrendszerek szerepe azonban elő­térben van. A hypophysis elülső lebeny somatotrop hormonja, az ivarmirigyek steroidjai és a thyreotrop thyroxin rendszer. Míg az első kettő az epiphysis­­fúgára, addig a thyreotrop thyroxin rendszer a csontosodási magvakon ke­resztül a diferentiálódásra és a fogak fejlődésére hat. A csontfejlődésből meg tudjuk állapítani azt is, hogy átesett-e a beteg a pubertáson vagy sem. A teljes nemi érés bekövetkezésekor az epiphysis-fugák eltűnése a lányoknál a menses megjelenését jelenti. Az epiphysis-fugák kisfokú megmaradása a szokott koron túl hypogonadizmust jelent. Minél később következik be a nemi érés annál hosszabbak a csöves csontok és fordítva. Ezért alacsonyabbak a nők a férfiaknál. Viszont a nagy testmagasság nem feltétlenül jelent gyors tempójú növekedést, mert hypogonadizmus miatt nyitva maradtak az epiphysis-fugák Julesz (15), Petényi (16). Míg a hosszabb ideig tartó beteg­ségeknél a súlygyarapodás nagymértékben csökken, addig a hossznövekedés sokkal kevésbé szokott elmaradni. A kéztőcsontok fejlődése és a hossznö­

Next

/
Thumbnails
Contents