Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám
132 ÁLGYAYNÉ GYÖRGY IZABELLA DR. Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és fogszabályozási Klinikájáról 4 mélyharapás írta : ÁLGYAYNÉ GYÖRGY IZABELLA dr. A mélyharapás — mint állcsontorthopediai kórkép — fogalma nem eléggé tisztázott s ezért gyógyítása téves therápiás eljáráshoz vezethet. Mind a tej, mind pedig az állandó fogaknál a frontzáródásban ismerhető fel. Azt látjuk, hogy valamilyen oknál fogva az alsó metszők meghosszabbodnak felfelé, a felső metszők pedig lefelé. A meghosszabbodott fogakat, az esetek egyrészében, követi paradentiumuk, az esetek többi részében azonban nem követi. A fogak úgy hosszabbodnak meg, hogy kinőnek alveolusukból. A parodontiumukkal együtt meghosszabbodott vagy alveolusukból kinőtt frontfogak tengelye megdől. A fogak vagy labial vagy lingual felé dőlnek. A fogak meghosszabbodása, tengelydőlésük foka és iránya szerint alakul ki a mélyharapás különböző formája, amely már a profilvonal nem kielégítő lefutásában is kifejezésre jut. Nem elsődlegesen kialakult kórforma, hanem az állcsontok területén, környékén vagy általában a szervezetben fennálló vagy már lezajlott pathologikus folyamat egyik tünete illetőleg következménye. Végeredményben a frontfogak záródására lokalizálódott kóros occlusios forma. Pathologikus jelenség, mert gátolja a rágófunkciót, első sorban az őrlőmozgásokat és az egyes fogak, fogcsoportok túlterhelése következtében a parodontium krónikus megbetegedéséhez vezethet. Különböző klinikai formáit ismerjük. így : 1. Az alsó és a felső metszők centrális fogsorzáródásnál mély occlusióban találkoznak egymással. Metszőéi fogfelszínnel érintkezik (1. ábra). 2. Az antagonista frontfogak occlusiója eltér az előbbi formától. Nem metszőéi és fogfelszín, hanem csak fogfelszinek találkoznak. A mély harapás fokozódó jellegű, a fogak elnőnek egymáson mindaddig, míg elérik a szembenlevő fog gingiváját (2. ábra). 3. A harmadik formánál az alsó és a felső frontfogak, a fogsorok centrális occlusiójában, nem találkoznak egymással. Sagittalis irányú lépcső van közöttük (3. ábra). 4. A mélyharapás negyedik formájánál, amit ritkán látunk, szintén sagittalis irányú lépcső van a frontfogak között. De az előbbitől eltérően a felső front erősen előre-felfelé hajlik és a fogak eltávolodnak az occlusios síktól. A palatum felé meghosszabbodott alsó metszők mélyharapásnak felelnek meg, míg a felső metszők nyitott harapásnak (4. ábra). A szembenlevő fogakkal szabályosan záródó, de alacsony molarisok, aminek következménye, hogy a két állcsont vertikális irányban közel fekszik egymáshoz — megfelelő frontzáródás mellett — nem pathologikus s nem nevezhető mélyharapásnak. Jelentheti a processus alveolarisok túlfejlettségét vagy a gyökér hosszához viszonyított alacsony vagy eltérő formájú fogkoronát. Fogcsikorgatás, a fogak préselése, szuvasodás vagy extrakciók következtéban alacsony rágófogak, abrasiós vagy letöredezett felszínekkel, befelé dőlt alsó molarisok természetesen szintén kiválthatják vagy fokozhatják a front-mély harapást (traumás occlusio, ún. Senkbiss) (5. ábra). A mélyharapás fokát megközelítő pontossággal a gyakorlatban csak akkor mérhetem, ha az antagonista metszők mély occlusióban találkoznak egymással vagy felszíneikkel elcsúsznak egymáson vagy tété occlusióba hozhatók. Ilyen eljárás :
