Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-04-01 / 4. szám
UJJSZOPAS 113 Közlemény a Központi Stomatolágiai Intézetből (Igazgató: Kende János dr.) A csecsemő mesterséges táplálásáról és аж u jjszopásról* írta : В E H Á К RUDOLF d r. kandidátus A legjobban torzító fogazati- és állcsontrendellenességet, az ún. madárarcot többnyire a csecsemő helytelen mesterséges táplálása, valamint az ujjszopás okozza. Nagy emberek életrajzában sokszor olvashatjuk, hogy az anyatejjel szívta magába a honszerelmet, a szabadságért való rajongást és egyéb jellembeli nemes tulajdonságokat. Én pedig merem állítani, hogy az anyatejjel szívjuk magunkba a szabályos fogsort és a jól fejlett állcsontokat. Gyakran előfordul azonban, hogy az anya teje elapad és az újszülöttet üvegből kell táplálni. Gyermekorvosok már régen megfigyelték, hogyha néhány napig üvegből tápláltak egy csecsemőt, az többé nem volt hajlandó anyamellről szopni, hiába jött meg időközben az anya teje. Mi okozza ezt a jelenséget ? A csecsemőnek közönséges cuclival való helytelen táplálása. A cucli egy kis módosításával, amelyről mindjárt bővebben szólunk, ezt a kellemetlenséget elkerülhetjük. Az üvegből való helytelen táplálás egyúttal megbolygatja a szopás reflexmechanizmusát is, ami ujjszopásra hajlamosít. Kétségtelenül bebizonyított tény, hogy amelyik gyermek két éves koron túl is szopja még az ujját, annak fogazata rendellenesen fejlődik, arca eltorzul. Az ujjszopás leszoktatására egyszerű eszközt szerkesztettem, az ún. módosított pitvarlemezt, amellyel a legtöbb esetben jó eredményt értem el. Üvegtápláláskor rendszerint nagy gondot fordítanak a tej legmegfelelőbb összetételére, de nem ügyelnek helyes cucli alkalmazására. A csecsszopó közönséges cuclival, amelybe néhány nagy lyukat vágtak nem képes az anyamellről való szopás mechanizmusát utánozni. A fogazat és az állcsontok fejlődését pedig ez biztosítja. Bizonyára mindenkinek feltűnt már, hogy szopáskor milyen nagy igyekezettel mozgatja a csecsszopó az állkapcsát. Fejőmozgást végez, amellyel igyekszik az emlő bimbajából a tejet kipréselni. Ez a hónapokon keresztül, naponta számtalanszor végzett fejőmozgás, az állkapocs leghathatósabb növekedési ingere. Elmaradásakor a gyermeknek lecsapott álla lesz. Másik szembetűnő jelenség, hogy amikor a csecsemő elengedi az anyamell bimbaját egy nagy cuppanás hallatszik. Ennek az a magyarázata, hogy a csecsemő szájában szopáskor negatív nyomás uralkodik. Ez a negatív nyomás a felső állcsont normális fejlődését van hivatva elősegíteni. A szájpadlás tetejét ugyanis az orrüreg felől pozitív nyomás éri. Ez a pozitív nyomás szélesíti az állcsontot és így elősegíti a talajt a majdan áttörő fogak szabályos elrendeződésére. Közönséges cucliba vágott néhány nagy lyukon át bőven ömlik a tej a csecsszopó szájába. És ime ebben a kis emberkében is feltámad az ősi ösztön, a lustaság. A csecsemő leszokik a fejőmozgásról, miáltal állkapcsa fejletlen marad és később madárarca támad. Az üvegből túl könnyen ömlő tejet egyúttal fékezni kell, ennélfogva a csecsemő hozzászorítja a cuclit a szájpadlás belsejéhez, ami a fogíveket keskenyíti. A szűk fogívben az áttörő fogak nem * Előadás a Fogorvos Szakcsoport 1959. szept. 11—12-én Budapesten tartott ,, Gyermek io gászati ankét” - j én.
