Fogorvosi szemle, 1960 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám
NOMENCLATURA 89 A Központi Stomatológiai Intézetből (Igazgató: dr. Kende János) A nemzetközileg elfogadott anatómiai elnevezések változtatásainak stomatologiai vonatkozásairól Irta : KOYlCS GYÖRGY d r. Az anatómiai fogalmak és képletek elnevezésében évszázadokon át zűrzavar uralkodott, amely a nemzetközi tudományos érintkezést és kutatást érthető módon zavarta. Bármilyen jelentős volt is Vesalius (XVI. század) rendszerező és latinosító tevékenysége, mégis sok fogalom továbbra különböző elnevezéssel szerepelt utána is, az első felfedező tulajdonnevével jelölt képletek prioritási vitákat keltettek és egyes elnevezéseket nyelvtani kifogások miatt hol ilyen, hol amolyan formában használták. Különösen Hyrtl-nek, a múlt században élt magyar származású bécsi anatómusnak éles bírálata után, 1895-ben a bázeli bonctani kongresszus, amelyen sok ország képviseltette magát, megszüntette az e téren uralkodó anarchiát, és egységes nevezéktant léptetett életbe (Bázeli Nomina Anatomica). Jellemző pl., hogy az addig forgalomban volt 10 000 elnevezésnek több mint felét, mint felesleges szinonimát, megszüntették. Ez a — nagyjában ma is alkalmazott — bázeli nomenklatura főként angol, ír, japán és német részről sok kritikában részesült, úgyhogy a Német Anatómiai Társaság negyven évvel később kiadta a Jénai Nomina Anatomica-t, amely 1936 óta van forgalomban. Ez megváltoztatta az irány meg jelöléseket (pl. superior és inferior helyett : cranialis és caudalis stb.), és sok új elnevezést vezetett be, vagy régi elnevezéseket újjáalakított (pl. lymphoglandula helyett : lymphonodus stb.). Megjegyezzük, hogy a stomatológiában használt elnevezéseket nagyjában nem érintette. A jénai nevezéktant sem az angol, sem az orosz, sem pedig a latin nyelvterületeken nem fogadták el, az ellentmondások tehát nemhogy csökkentek, hanem növekedtek. Az egységes rendezés követelménye égetővé vált. A második világháború után egy 22 tagú nemzetközi nomenklaturabizottság a Párizsban 1955-ben tartott VI. nemzetközi anatómiai kongresszuson új tervezetet terjesztett elő, amely mint Párizsi Nomina Anatomica „kötelezővé” vált a tudományos irodalomban. Mind a szovjet, mind az amerikai, mind a német stb. szakkönyvek ezt kezdték alkalmazni, a könyvek új kiadásaiban a régi elnevezéseket kezdték megváltoztatni, és úgy tetszett, hogy a történelemben először szerepelnek vagy a közeljövőben fognak szerepelni ugyanazok a szavak ugyanazokra az anatómiai fogalmakra, bármelyik ország területén hangzanak el vagy írják le azokat. A párizsi nomenklatura 5640 meghatározást ölel fel ; ezek nagyjában továbbra is a bázeli megjelölésekre támaszkodnak, míg a jénai nomenklatúrának csupán 5%-át vették át. 200 elnevezés teljesen új. Párizsban az elnevezések terén bizonyos alapelveket fektettek le. Ilyenek : Minden szervnek csak egy neve legyen ; az elnevezések lehetőleg latin nyelvűek legyenek ; e nomenklatura nem avatkozik be az embriológiai sejttani és szövettani nomenklatúrákba ; a meghatározásokban a legnagyobb rövidségre kell törekedni ; a személyi tulajdonneveket ki kell kapcsolni az elnevezésekből stb. A legutóbb említett alapelv értelmében tehát sinus maxillaris Highmori helyett sinus maxillaris használandó (Egyetlen tulajdonnév maradt meg : tendo calcaneus Achillis, amelyet történelmi névnek tekintettek).
