Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1959-03-01 / 3. szám

-74 BRUSZT PÁL DR. 1. táblázat A bajai óvódás gyermekek fogszuvasodása 1950-ben, 1953-ban és 1955-ben A megvizsgáltak A vizsgálat évei Szuvas fogúak Szuvas fogak száma Egy gyermekre eső szuvas kora iszáma száma %-a metsző- j fogakkal metsző­fogak nélkül í i metsző oldalsó összes fogak 94 1950 59 62,8 218 150 0,7 1,6 2,3 3 49 1953 21 42,8 83 58 0,3 1,3 1,6 138 1955 71 51,5 355 259 0,6 1,8 2,5 136 1950 84 61,8 408 315 0,7 2 3 3,0 4 80 1953 51 63,7 289 210 1,0 2,6 3,6 191 1955 132 . 69,2 636 468 0,8 2,5 3,3 189 1950 137 72,5 608 519 0,5 2,7 3,2 5 135 1953 110 81,4 504 358 1,1 2,6 3,7 168 1955 127 75,6 764 606 0,9 3,6 4,5 419 1950 280 66,8 1234 984 0,6 2,3 2,9 3—5 264 1953 182 68,9 876 626 0,9 2,4 3,3 497 1955 330 66,4 1755 1333 0,8 2,7 3,5 75 I960 58 77,3 280 234 0,7 3,0 3,7 6 33 1953 24 72,7 165 133 0,8 4,2 5,0 123 1955 107 87,0 648 556 0,7 4,5 5,2 494 1950 338 68,4 1514 1218 0,8 2,4 3,2 3—6 297 1953 206 69,4 1041 759 0,9 2,6 3,5 620 1955 437 70,5 24,03 1889 0,8 3,0 3,8 lataim szerint úgy 1950-ben mint 1955-ben a szuvas tejfogak 2/3-át—4/5-ét a molárisok tették ki, ami annyit jelent, hogy a kisgyermek korban tehát az elválasztás után adott D-vitaminnak is hatásosnak kellene lennie a fogszuva­sodás ellen. Hozzá kell ehhez még fűznöm, hogy mai tudásunk szerint a fogszuva­sodás mindig a fog felületén kezdődő betegség. Tehát midőn fogszuvasodással kapcsolatban a fogak elmeszesedéséről beszélünk, a zománc külső rétegének elmeszesedését tekintjük fontosnak. Az alatta levő rétegek szerkezetének csak annyiból van jelentősége fogszuvasodásra, hogy ha idáig jutott a caries, akkor lassabban, vagy gyorsabban progrediál. A zománc elmeszesedése a zománc pulpa felőli részében, tehát a zománc-dentin határon kezdődik és innen halad kifelé, úgy, hogy a legfelső rétegek meszesednek el legkésőbb. Ez az elmeszesedés még a fog kibújásakor sem fejeződik be valószínűleg teljesen. A fogszú intenzitás a következőképpen alakult : 5 év múltán a 3—4 és 6 éveseknél a metszőfogak ugyanolyan ill. csaknem ugyanolyan romlást mu­tattak. Az 5 éveseknek 1955-ben lényegesen rosszabb metszőfogaik voltak mint az 1950-ben vizsgáltaknak. A metszőktől distalisan fekvő fogak közül az 5 és 6 éveseknek rosszabbak voltak a fogaik 1955-ben mint 1950-ben any­­nyira, hogy az összes fogakra vonatkozó mdf indexet kedvezőtlenül befolyá­solják (1. táblázat). Az összevont adatoknál is a hátsó fogak szúvasodásának nagyobb inten­zitását mutatja az mdf index az 1955-ben vizsgáltaknál. (Az 1953. évben

Next

/
Thumbnails
Contents