Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1959-03-01 / 3. szám

D-VITAMIN PROFILAXIS

75

vizsgált óvodások metszőfogai valamivel rosszabbak voltak mint a két szélső vizsgálatkor, míg a hátsó fogak szuvasodása a kettő között állt.)

Végeredményben azt mondhatjuk, hogy az óvodásgyermekek fogszúintenzitása nagyobb volt 1955-ben, mint 1950-ben, és ez rosszabbodás a tejmolárisok szuvasodásából adódik.

c) A harmadik módszer a következő eredménnyel jár :

2. táblázat

Két éves korukig D-vitamin ellátásban részesült és nem részesült gyermekek fogszuvasodása

A megvizsgáltak

Csoport

Szuvas

fogúak

Egy gyermekre eső szuvas fogak száma

dmf

index

kora

száma

száma

%-a

metszőfogaké

oldalsó

fogaké

33

I.

17

51,5

0,4

2,1

2,5

3

73

II.

39

53,5

0,3

0,8

1,1

32

III.

15

46,9

0,8

1,9

2,7

69

I.

49

71,1

1,3

2,9

4,2

4

80

II.

54

67,5

0,6

2,1

2,7

42

III.

28

66,7

0,7

2,3

3,0

43

I.

31

72,1

1,0

3,3

4,3

5

74

II.

54

72,9

0,7

3,1

3,8

51

III.

42

82,3

1,2

4,5

5,7

145

I.

97

66,7

1,0

2,8

3,8

3—5

227

II.

147

64,6

0,5

2,0

2,5

125

III.

85

68,0

0,9

3,1

4,0

35

I.

33

94,3

1,0

4,7

5,7

0

55

II.

46

83,7

0,6

4,5

5,9

33

III.

28

84,8

0,0

4,6

5,2

180

I.

130

72,2

1,0

3,2

4,2

3—(i

282

II.

193

68,4

0,5

2,5

3,0

158

III.

113

71,6

0,8

3,5

4,3

I. csoport : Azon gyermekek, kik második születésnapjukig három D-vitaminlökést kaptak és ezek közül kettőt az első életévben.

II. csoport : Az első évben csak egy D-vitamin-lökést kaptak, azután még

egyet vagy kettőt.

III. csoport : Egyáltalában nem kaptak D-vitamint.

A 620 gyermeket előbb négy korosztályra, majd mindegyiket még háromra választottam szét aszerint, hogy I. az első és második évben is kaptak megfelelő mennyiségű D-vitamint, II. az első évben kaptak ugyan, de nem elegendőt és III. egyáltalában nem kaptak D-vitamint (2. táblázat).

Minthogy az így nyert tizenkét csoport mindegyikében statisztikai szempontból kevés a gyermekek száma : célszerűbb csak a 3—5 illetőleg a 3—6 éves korcsoportok átlagát néznünk. A 6 évesek nélkül de velük is körülbelül megegyezik a frequentia %-a mindhárom csoportnál. Tehát azok frequentiája, kik megfelelő mennyiséget kaptak ugyanannyi, mintazoké, kik sohasem kaptak (25%-a a csecsemőknek!), vagy keveset. Ha az intenzitást nézzük, itt is olyan kicsik a különbségek a 3—5 ill. 3—6 éves összevont korcsoportok adatai között (1 : 0,9, 1 : 0,8, ill. 3,8 : 4, 4,2 : 4,3), hogy azt mondhatjuk, hogy az 1955-ben vizsgált óvodásgyermekek fogszúintenzítása csaknem teljesen egyforma, akár kaptak megfelelő mennyiségű D-vitamint, akár nem. A nem ele