Fogorvosi szemle, 1959 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám
PRAECANCEROSIS 55 Irodalom Berenblum: Cancer Res. 1964. 14. 471. — Greither: Dermatologische Wochenschrift, 1954. 3. 129. —Kellner В. : Orvosi Hetilap, 1955. 47. 1289. — 1965. 48. 1325. — Kellner В. : A biológiai daganatkutatás, Budapest, 1952. — Kollar : J. A. D. A. 1954. ,5. 538. — Melczer : Schw. Med. Woeh. 1949. 79. 225. — Korpássy : Orvosi Hetilap, 1957. 16. 397. — Roffo: Monatsehr. Krebsforsch. 1939. 49. 341. — Thoma: Oral Pathology, 1954. St. Louis. — Wald : Onkológia, 1952. Budapest. — Wolf, G. : Chemical Induction of Cancer, London, 1952. Дь. Хетеши: Предраковые процессы в полости рта. Mrs. Dr. G. II e t e s s у : Precancerous processes in mouth. Frau Dr. G. Hetessy: Präcancerosen der Mundhöhle. Egyet. Stom. klinika, Pécs Közlemény a Pécsi Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikájáról. (Igazgató : Dr. Oravecz Pál egyet, tanár) és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetéből (Igazgató: Dr. Ráüss Károly egyet, tanár) A caries profunda dentinjének vizsgálata* írták: Dr. TJJ JÁNOS és Dr. VÖRÖS SÁNDOR A konzervatív fogászati kezelés kapcsán gyakran jelent problémát az a körülmény, hogy a szuvas dentin teljes eltávolítása a pulpa megnyitásához vezethet. Számos szerző vizsgálata azt igazolja, hogy a tömés alatt visszahagyott szuvas dentin, ha a tömés jól zár, bizonyos idő elteltével tömörebbé válik és a caries tovaterjedése megáll. Ez a megfigyelés, valamint az a körülmény, hogy a pulpakezelések ma ismert és gyakorolt módjai, különösen a többgyökerű fogakra vonatkozóan nem nyújtanak kielégítő terápiás eredményeket, a kutatók figyelmét az ún. pulpasapkázási eljárások felé irányította. A pulpa életbentartása nemcsak fogorvosi szempontból bir jelentőséggel, hanem általános orvosi szempontból is: a focalis infectio és a következményes megbetegedések miatt. Ezért általánosan elfogadott az a törekvés, hogy a cariozus fogat lehetőleg élő pulpával tartsuk meg. Klinikánkon is ezt a prophylaktikus elvet, az élő pulpa védelmét, a pulpitis, ill. a gangraena megelőzését igyekszünk megvalósítani és a szuvas dentinre vonatkozó vizsgálatainkat is ezen szempontok irányították. A leírások szerint, a szuvas dentinben, — áttekintő mikroszkópos vizsgálatnál, — rétegeket szoktunk megkülönböztetni, aszerint, hogy a dentin fizikai állapota a normálistól milyen eltéréseket mutat. így megkülönböztetünk : 1. széteső, felpuhult réteget; 2. mésztelenedett réteget; 3. transparens réteget ; 4. egészséges dentint ; és 5. szekunder dentint. Mint ismeretes ezen rétegek létrejöttében a cariozus folyamat előhaladása közben lezajló mikrobiológiai és biokémiai változások, továbbá az élő pulpájú fog „védekezése” játszák a főszerepet. Az elhalt fogakon ezen rétegeződések nem jönnek létre, sőt az élő fogakon sem minden esetben képződnek. Kialakulásuk függ : a caries lefolyásának intenzitásától, a dentin struktúrájától, valamint a pulpa védekezési készségétől. * Budapesten, 1957. május 27-én tartott előadás nyomán.
