Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2-3. szám
AJAKHARAPDÁLÁS 83 Fennmaradt tehát a krónikus inger, esetünkben az ajakharapdálás rossz szokásának gyanúja. A fekélyeknek pontosan a fogak rágóélének megfelelő elhelyezkedése, a tüneti kezelés sikertelensége, az elvégzett vizsgálatok negatív volta, s végül az alkalmazott terápiára : a Gottlieb-féle harapásemelő használatára való gyors gyógyulás az ajakharapdálás etiológiai szerepét bebizonyították. Иолам Баноци: Случай быстрого выздоровления язвы из-за прикуса губ. Dr. J. Bánóc zy : Ein Fall eines schnell heilendes Geschwürs, entstanden durch Lippenbeissen. D r. J'. Bánóczy : A Case-report of a Rapid-healing Ulcus Developed by Lip-biteing. Cím : Budapest, VII., Mária-u. 52. A Központi Stomatologiai Intézet közleménye (Igazgató : Kende János dr.) Az állkapocsízület fejecseinek kényszerhelyzetei Irta: KEMÉXY IIRE dr. és EEHÄK RUDOLF dr. (Folytatás az 1957. 9—12. számból) A centrális nyitó mozgás Az állkapocs alapvető helyzeteinek a megismerése után foglalkoznunk kell még a mandibula mozgásaival. E problémakör megvilágítására mindenekelőtt a következő kérdést igyekeztünk tisztázni: hogyan mozognak a fejecsek száj nyitáskor. Képesek-e vajon siklómozgás nélkül tiszta forgómozgást végezni, vagy kombinálódik-e a szájnyitás minden esetben a condylusok haladómozgásával. A kérdés tanulmányozása kezdetén több kutatónak az volt az álláspontja, hogy a fejecsek mozgása tiszta forgómozgás. Ezzel szemben Gysinek az a véleménye, hogy az ízületi fejecsek szájnyitáskor nemcsak forgó-, hanem haladómozgást is kénytelenek végezni. Újabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az ízületi fejecsek a szájnyitás kezdetén, valamint a zárás végső fázisában kizárólag forgómozgást végeznek a condylusokat összekötő, fix helyzetű haránttengely körül. A nyitó- és zárómozgás többi fázisában a fejecsek már siklómozgással kombinált forgómozgással haladnak a tuberculum articulare lejtőn. A fejecsek tiszta forgómozgását Rudolf Fischer vitathatatlanul bebizonyította és centrális nyitómozgásnak nevezte. Ezt a tényt Gysi is elismerte. Centrális nyitómozgáskor tehát a fejecsek normális hátsó, de nem a leghátsóbb helyzetükben tiszta forgómozgást végeznek. Ez jellemzi a centrális nyitómozgást. Általában az a felfogás alakult ki, hogy az állkapocs ilyen hátsó forgómozgással jut a záróharapásos helyzetből a fiziológiás nyugalmi helyzetbe és vissza. Ulf Posselt is a fejecsek tiszta rotációs mozgását igazolta. Szerinte a szájnyitás 20,6 ± 2,0 milliméterig ily módon történik. Ha a szájnyitás ezt a mértéket meghaladja, az ízületi fejecsek a tuberculum articularen előre és lefelé haladó mozgást is végeznek és ezt a kombinált mozgást fiziológiás nyitómozgásnak nevezzük.
