Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2-3. szám
A TRANSZVERZÁLIS ÍV 35 3. A transzverzális merevítés Transzverzális a merevítés, ha pillérül az ellenkező oldalon álló ellentétes mozgási irányú fogakat is felhasználjuk. Ily módon még hatásosabban gátolhatjuk az egyes fogaknak a rágóerők hatására bekövetkező elmozdulását. Transzverzális merevítésre körhídnál van lehetőség, vagy olyan kétoldali hidaknál, amelyeket egymással ún. transzverzális ív vagy kengyel köt össze (4. ábra). A transzverzális ívet vagy csavarral rögzítjük a hadtestekhez, vagy hozzá forrasztjuk. Az előbbi megoldás nagy előnye, hogy az ívet az orvos bármikor eltávolíthatja. Érdekes, hogy a transzverzális ív alkalmazásáról a fogpótlásiam tankönyvek alig emlékeznek meg, vagy ha igen, nem foglalkoznak vele érdemének kijáró részletességgel. Négy tankönyvben néztem át e kérdéssel foglalkozó fejezeteket. Molnár—Huszár—Schranz Fogpótlástana másfél oldalon szemléltető ábra kísérletében méltatja ezt a horgonyszerkezetet. Pillérmerevítő, következésképpen pillérfogakat tehermentesítő hatását hangsúlyozza, s hatásmechanizmusával is részletesen foglalkozik. H'áupl tankönyvében a pillérfogakat merevítő transzverzális kengyelről csak néhány sort találunk. Szerző szerint a szájpadot átívelő kengyel nem felel meg a higiénia követelményeinek. Reichenbach csak akkor találja indokoltnak a haránt merevítés ezen módszerét, ha a hatásos tangenciális merevítés több frontfog felhasználását tenné szükségessé. Kirsten meg sem említi könyvében e módszert. 7. ábra. Az alsó és felső fogak fiziológiás mozgásainak irángai. ( Varga ábrája) 2. ábra. Oldalsó híd pillérfogainak tangencialis merevítése. A feketén árnyékolt oldalsó metszőfogra készült a merevítő hidhorgony 3. ábra. Front-híd pillér fogainak tangencialis merevítése a jobb- és baloldali első kísörlök felhasználásával
