Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2-3. szám
34 KEMÉNY IMRE DR. csességfogak kivételével — a nagyőrlők. Másodrendű pillérfogak a frontfogak, valamint a rövid és főleg az egygyökerű kisőrlők. Ép parodontium esetén hídpótlástani szempontból azt a hidat tekintem mechanikailag kifogástalannak, amelynek mindkét végpillérét elsőrendű pillérfog képezi. Mechanikai konstrukció tekintetében jobbnak tartom például az olyan hidat, amelynek horgonyfogait a hármas és a hetes, tehát elsőrendű pillérfogak képezik annál a hídnál, amelynek végpilléreit a négyes és hetes, tehát egy másod- és egy elsőrendű pillérfog alkotja, noha ez utóbbi hídtest egy foggal rövidebb. Az a híd, amely csak egy elsőrendű pillérfogra támaszkodik elfogadható, de nem kifogástalan. Ugyanezért tartjuk éppen csak elfogadhatónak az egyik felső középső metszőfog pótlásának azt a gyakorlatban leginkább elterjedt formáját, hogy a hiány egyik oldalán a szemfogat és az oldalsó metszőt, másik oldalán pedig a meglevő középső metszőt használjuk fel a híd elhorgonyzására. Annak ellenére hogy az ilyen híd aránylag rövid, a hídkonst rukció mégsem kifogástalan csak elfogadható, mert egyrészt csupán egy elsőrendű pillérfogra támaszkodik, másrészt a tangenciális merevítés követelményének sem felel meg. Mindenképpen helytelen az a megoldás, amelynél a híd elhorgonyzására csak másodrendű pillérfogakat használunk fel. Elvetendő eljárás például a két középső metsző pótlásakor horgonyfogakként csak a két oldalsó metszőt felhasználni, mert ilyen hídszerkesztés esetén nemcsak az a hiba, hogy a pillérfogak másodrendűek, hanem az is, hogy merevítésűk sem kielégítő. Ezzel az eljárással a pillérfogakat élettani elviselhetőségük határán túl terheltük meg, miáltal támasztószöveteik rövid időn belül kóros elváltozást szenvednek, sőt parodontiumuk rohamos lebontásával kell számolnunk. Egyetlen hiányzó szemfognak mechanikailag kifogástalan híddal való pótlása azért is oly nehéz feladat, mert a szomszédos fogak mind másodrendű pillérfogak. Kivételt képez a kétgyökerű első kisőrlő, amely Sugár szerint elsőrendű pillérfognak tekinthető. Ismételten hangsúlyozom, hogy pillérként felhasználandó fogak fenti értékelésének kritériuma : a röntgenológiailag is megállapított ép parodontium. A gyakorlat számára ez rendszerint elegendő. A teljesség kedvéért megemlítem, hogy egy fog parodontiumának teherbíróképességét a röntgen felvételnél is pontosabban meghatározhatjuk a fognak bizonyos erő hatására bekövetkező elmozdulási amplitúdójának nagyságából. Mühlemann ennek megállapítására oly precíziós mérőműszert szerkesztett, amellyel még 1/100 milliméternyi elmozdulást is ki lehet mutatni. 2. A tangenciális merevítes Tangenciális a merevítés, ha hídpótláskor pillérül eltérő mozgási irányú fogakat használunk fel, például ha az oldalsó fogak, az ötös-hatos pótlásakor nemcsak a négyest, hanem a hármast is bevonjuk a hídmunkába. Ezzel eltérő mozgási irányú fogakat foglaltunk merev szisztémába, amelyek egymás mozgását hatásosabban fékezik, mintha két azonos mozgási irányú fogat rögzítünk egymáshoz (1. ábra). A tangenciális merevítés elengedhetetlen követelmény főleg frontfogak sinezésekor és rögzített pótlásakor, miként azt Varga 1930-ban megjelent egyik munkájában már kifejtette. Molnár: ,,A parodontozis mechano-terápiája“ című dolgozatában ugyancsak hangsúlyozta ennek fontosságát. A tengenciális merevítés a féloldali hídpótlások egyik problémája. A tankönyvek egyértelműen kiemelik, hogy oldalsó híd készítésekor frontfogat, frontfogak pótlásakor pedig oldalsó fogat is használjunk fel elhorgonyzásra. Az e célból készült hídalkatrészt merevítő hídhorgonynak (versteifender Brückenanker) nevezzük (2—3. ábra).
