Fogorvosi szemle, 1958 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1958-04-01 / 4-5. szám
LUXÁLT FOGAK 135 3. observálni és később a) ha nem nőnek ki, vagy csontgyulladást okoznak, eltávolítani azokat, b) ha kinőnek, de pulpájuk elhal, gyökérkezelést és gyökértömést végezni. Minthogy a beteg teljesen panaszmentes volt és bőrfolyamata miatt továbbra is a kórházban tartózkodott, beavatkozás nélkül, megfigyelésre szántam el magam. A beteg febr. 6-ig volt a bajai kórházban. Ezalatt panaszai, állcsontgyulladásra utaló tünetei nem voltak. A fogak metszőélei valamivel láthatóbbakká váltak, a bal felső kismetsző, amely kezdetben is kissé jobban kilátszott, most 4 mm-re kinőtt (2. kép). Az alveolusok és a fogak közti rést kitöltő véralvadék felülete behámosodott. A megismételt Rtg felvételek eredményei megegyeznek az első alkalommal készült felvételek eredményeivel. A gyermek többszöri felszólításom ellenére is csak 1956. okt. 20-án jött be ellenőrzésre. Kérdéses metszőfogai kinőttek és csaknem elérik a szemben levő fogakat (3. kép), sőt a bal felső kettes, melynek antagonistája nincs, túlnőtt a rágósíkon. A középső metszőfogak éle kissé kicsorbult. A fogak szilárdak a [2_ kivételével, mely kissé mozog. Színeltérés nem látható rajtuk. Chloraethyles vizsgálattal a bal oldalsó metszőfog kivételével pozitív reakciót találunk. Rtg. felvétel szerint a középső metszők közötti septum alveolare a fogak nyakáig ér (4. kép). A gyökércsúcsok talán valamivel szűkebbek, mint az első vizsgálatkor. A bal felső oldalsó metszőfog gyökércsúcsa felszí, vódott és e tájon lencsényi csontritkulás látható. Az eredmény azt mutatja, hogy eljárásom helyes volt, mert a 4 fog közül 3 teljesen visszatért eredeti helyére és épnek látszik, míg a bal felső oldalsó metszőben a pulpa elhalt. Ennek következtében, továbbá az antagonista hiány miatti kóros növekedés folytán ez a fog elveszettnek tekinthető. Nyilvánvalóan kár lett volna mind a négy fogat eltávolítani és reimplantaciójuk is a kitágult alveolusok miatt rosszabb eredményre vezetett volna. Érdemes lenne néhány elméleti kérdést is tisztázni az esettel kapcsolatban. Hogy lehet az, hogy három metszőfogban a pulpa él a baleset után 10 és fél hónappal? Vagy elszakadtak a pulpába belépő erek és idegek és utólag ismét benőttek, vagy pedig csak harmonikaszerűen összegyűrődtek vagy összehúzódtak. E kérdést eldönteni nem tudjuk, fogcsírák implantációjával kapcsolatban azonban bebizonyult, hogy erek és idegek benőhetnek a fogba. A másik érdekes kérdés, hogy milyen erők szerepeltek abban, hogy a fogak ismét elfoglalták rendeltetésszerű helyüket a fogsorban. A fejlődéstanban azt olvashatjuk, hogy a fogak áttörését leginkább a fejlődőben levő pulpa nyomása mozdítja elő. Esetünkben, minthogy már kifejlődött fogakról van szó, ez nem jöhet számításba. Valószínűbb, hogy ugyanazon erők játszanak szerepet, mint amelyek a fogszabályozás után a fogakat eredeti helyükre igyekeznek visszajuttatni. Tudjuk azt, hogy minél nagyobb erőkkel és minél gyorsabban végezzük a szabályozást, annál nagyobb a recidiva veszélye (Nagy— Rehák). A fenti esetben pedig éppen ez a tény forog fenn, a felső metszőfogak pillanatok alatt „szabályozódtak be“ az állcsontba. összefoglalás 9 éves fiú 4 felső metszőfoga ütés következtében hossztengelye irányában a maxillába luxálódott. 10 és fél hónap után a fogak minden beavatkozás nélkül eredeti helyükre nőttek és pulpájuk egy kivételével élőnek bizonyult. A bal felső oldalsó metsző gyökércsúcsa felszívódott és e tájon a Rtg felvétel csontritkulást mutat.
