Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1957-03-01 / 3-4. szám

72

SZÜLE LÁSZLÓ DR.

A miskolci Megyei Kórház-Rendelőintézet közleménye. (Igazgató : Kende István dr.)

Adatok Aagy-Miskolc fogászati viszonyainak jellemzéséhez

Irta : SZÜLE LÁSZLÓ dr.

Ha valamely helység fogászati viszonyait jellemezzük, ma már nem tisztán elméleti, hanem egyben igen fontos gyakorlati munkát is végzünk. Az ilyen vizsgálatok a fogszuvasodás megfelelő ellátásához vagy megelőzéséhez nyújthatnak biztos alapot. E gondolat alapján fogtam hozzá városunk gyermekeinek fogászati szűréséhez, melyet rendelői beosztásomban, fogszabályozási szűrésekkel együtt végeztem el.

Évente többezer gyermeket szoktam rendes fogszabályozási működésem mellett átvizsgálni, hogy a fogazat helyzeti rendellenességében szenvedőket közülük kellő időben kiemeljem, vagy bajukat megelőzni segítsem. E szűrések közt az a gyanúm támadt, hogy az egyes városrészek szerint a gyermekek lényegesen más szuvasodási hajlamot mutatnak. Némileg emlékeztetett ez a feltevés Deannek és munkatársainak (1) azokra a leleteire, melyeket Chicagóban az egyes városrészek fogszuvasodási viszonyairól közöltek. Ezek az ivóvíz fluorid-tartalma és a lakosok szociális helyzete szerint különbözők voltak. Érdeklődéssel jegyeztem fel tehát a cariesre vonatkozó adatokat is.

Miskolc állandó fejlődésben levő, erősen iparos jellegű város. Ilyen városainkban alig végeztek eddig káriesz-meghatározásokat.

Miskolc lakossága a felszabadulás óta vidékről való bevándorlás folytán erősen megnövekedett. Az általános iskolások vizsgálata — válogatás nélkül — éppen ezért téves eredményre vezetne. Mások cariesepidemiológiai tanulmányaihoz hasonlóan, szükséges volt, hogy csupán a születésük óta helyben (jelen esetben az illető városrészben) lakó gyermekeket vizsgáljam. A statisztikai tudomány alaptörvényei értelmében arra kellett törekednem, hogy egyrészt nagyszámú, másrészt egynemű, tehát korra és nemre nagyjából egyező csoportokat hasonlítsak össze.

E feltételek értelmében a csaknem teljesen, vagy egészen maradó fogakkal rendelkező VII—VIII. osztályos növendékekre (13—15 évesek) esett választásom. Ezeknek első nagyőrlői és frontfogai hosszabb időn át ki voltak téve a káriesz expozitójának. A VII. és VIII. osztályosok és a fiúk lányok közel hasonló arányban szerepeltek a vizsgálatoknál.

Az I. táblázat 649 gyermek adatait tünteti fel. Ős-Miskolc adatai közt szerepel a teljesen hasonló leletet adó Martin telep 70 vizsgált gyermeke is. A Zsarnay telep és Görömböly-Tapolca szintén vizsgált kisszámú, születése óta helybenlakó gyermekeit (összesen 31) e táblázatba nem vehettem be, de a nagyobbszámú vizsgálatok mellett óvatosan ezek leletei is értékelhetők voltak.

A táblázat adatait egymáshoz hasonlítva, feltűnik a CER index meglehetősen nagy eltérése a városrészek szerint vizsgált egyes csoportok között. A várakozásnak megfelelően Ős-Miskolc általános iskolásainak fogai 13—15 éves korban 4.3—5,2 CER fejátlagot mutattak, ami eddig a legmagasabb értékek közé tartozik az országban. Ugyanez vonatkozik Tapolcára is. Diósgyőrvasgyárban ez az érték csökken, 3,5 körül van. Űjdiósgyőrben, Diósgyőrben, Hejőcsabán három alatti értékeket találtunk. A lányok fogai lényegesen hajlamosabbnak mutatkoztak a szuvasodásra, mint a fiúké.

A CER fejátlagokat más hazai fejátlagokhoz is hasonlíthatjuk. Adler, Straub, Sárkány (2) Sárrétudvariban 13 éveseken 4,67, 1-4 éveseken 5,23,