Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-03-01 / 3-4. szám
NAGY-MISKOLC FOGÁSZATI VISZONYAI 73 I. táblázat Nagy Miskolc egyes részei 649 VII—VIII. osztályos általános iskolai tanulójának fogszuvasodásra és fogazati rendellenességekre vonatkozó adatai az 1955—56. iskolai év II. felében s £ & Városrész Vizsgáltak СЕВ Caries frequ 0 /о Fogazati rendellenességek száma neme száma összérték fejátlag 1. Ős-Miskolc és Martinfiú 160 823 5,14 78 telep lány 118 481 4,28 39 OSSZ. 278 1304 4,69 91,4 117 2. Diósgyőr-vasgyár . . . fiú 41 156 3,8 17 lány 61 203 3.32 24 ossz. 102 254 3,51 85,3 41 3. Üjdiósgyőr..................... fiú 32 118 3,68 9 lány 30 61 2,03 12 OSSZ. 62 179 2,88 83,8 21 4. Diósgyőr....................... fiú 55 196 3,56 31 lány 55 120 2,18 39 ossz. 110 316 2,87 84,0 70 5. Hejőcsaba..................... fiú 45 120 2,64 22 lány 52 119 2,29 21 ossz. 97 239 2,46 87,6 43 Összes................ 649 12—1 5 é. tanuló közül 292 Szántó Hódmezővásárhelyen (3) 13 éveseken 4,59 MDF indexet állapított meg. Ezekhez hasonlók az ősmiskolciak leletei is. Biharnagy baj ómban (2) 3,5 körül volt a fejátlag. Kalocsán Bruszt és Báthy (4) hasonlókorúnkon 2 körüli, Bruszt (5) Nagybaracskán alig efölötti caries fejátlagot állapított meg. Utóbbi értékeknél valamivel magasabbak Hejőcsaba, Üjdiósgyőr és Diósgyőr értékei. A fogászati vizsgálatok eredményei tehát megerősítették azt a gyanút, hogy Miskolc fogászati szempontból nem egységes. Ha ennek okát meg akarjuk találni, multicauzális tényezők közt kell körültekinteni. Az öröklés és a táplálkozásbeli különbségek nem magyarázzák azt a differentiát, mely Miskolc városrészei között a fogszuvasodás tekintetében mutatkozik. A cukorfogyasztásban tapasztalat szerint nincs nagy különbség az egyes városrészek között. Ebből a szempontból meg se próbáltam, hogy adatokat szerezzek, mert csak a gyermekek bizonytalan bemondásaira lettem volna utalva. Klimatikus különbségről szintén nem beszélhetünk. Az urbanizáció természetszerűen nagyobbfokú Os-Miskolcon, mint a külvárosi részeken. Minthogy azonban a foglalkozás elosztódás nagyjából azonos, az urbanizáció hatását sem lehet olyan lényegesre becsülni, mint a tanya és nagyközség, vagy különösen a tanya és a város összehasonlításakor. Rőse mutatott rá a múlt század végén (6), hogy az ivóvíz keménysége és a fogszuvasodás közt bizonyos összefüggés van, nevezetesen a fogszuvasodás kevésbé jön létre szerinte a kemény vizek mellett. Azóta számos vizsgáló megerősítette ezt, megállapítván még, hogy az összefüggés nem feltétlenül törvényszerű. Dean és mások bebizonyították (1), hogy az ivóvíz kedvező fluortartalmának még nagyobb jelentősége van. A fluoridok védőszerepe a fogszuvasodás ellen törvényszerűen elismert tény. Ezek alapján részleteiben kell
