Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1957-03-01 / 3-4. szám

GINGIVO-STOMATITIS

69

Vannak esetek, ahol csak az egyik, vagy csak a másik, de előfordult, hogy mind a kettő jelen volt. Felismerésük és elkülönítésük alakjuk és elrendezésük alapján a legtöbbször festett tárgylemezkenetekben is sikerült. Mindkét gomba a legtöbb egészséges szájűr fogain és ínytasakjaiban kisebb számban megtalálható.

Bass (4) a leptothrixet 100 carieses fogon vizsgálta, s azok üregében 76%ban, a felületén pedig minden esetben ki tudta mutatni. Lelkes (20) a dentin legmélyebbre nyomuló kórokozójának találta, Wilson-agaron és vastartalmú táptalajon többször kitenyésztette. Archer (2) leptothrix által kiváltott súlyos arcflegmone esetét írta le. Wolffheim (36) a leptothrix buccalistól okozott három szájnyálkahártya-mykosist írt le, amelyek allergizálták a szervezetet. Goldova és Mezsová (14) 48 stomatitis ulcerosas beteg tasakváladékvizsgálata alkalmával 24-nél talált leptothrix buccalist.

1. kép. Leptothryx (lopholea), közös alapból kiinduló fonalak

Bergey (6) és Salle (31) szerint a leptothrix Gram-pozitív el nem ágazó, hengeres, színtelen sejtekből álló fonalakat képez, melyek eleinte vékony és színtelen, később vastagabb, sárga vagy barna, vashidroxidot tartalmazó hüvely vesz körül. A vassó híg sósavban oldható, mire a belső sejtek jól láthatóvá lesznek. Szaporodása osztódással és sejtek leválásával, vagy mozgó hengeres rajzósejtekkel történik. Ezek néha a hüvelyen sarjadzanak ki, álelágazódást képezve. A leptothrixnek rendszertani csoportosításával Bergey (6) és Gins (12) foglalkoztak részletesen.

Eseteinkben a tasakokban talált és táptalajon kinőtt leptothrix-fajták leírásával egy későbbi közleményben szándékozunk foglalkozni. Jelenleg két tasakváladék tárgylemez-kenete mikrofotografiáinak közlésére szorítkozunk (1—•2 kép).

Goldworthy (16) szerint a sugárgomba a szájflóra egyik alkotórésze. A sugárgombák közül leggyakrabban a Cohnistreptothrix Israeli található a tasakban, ahonnan valamilyen sérülésen hatol be a szövetek közé és így válik patogénné. Queyrat (28), Cahn (8) az ínynek sugárgombás megbetegedését írták le.

Gingivitis mykoticanál több esetben láttunk az ínyen körülírt daganat (parulis)-szerű képződményeket, melyek gennyet ürítettek karakterisztikus „kénszemecskékkel“. A górcsövi vizsgálat azt mutatta, hogy a sárga szemcsék összefonódott myceliumok fonadéka, melyek szegélyén bunkószerű nyúlvá2. kép. Leptothryx fonalak, két fonálhüvelyen jellegzetes ferrihydroxyd-lerakódássál