Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1957-03-01 / 3-4. szám

i

124

KÖNYVISMERTETÉS

Vachuda, Josef: Die Behandlung der Gangrän der Pulpa. (A pulpagangréna kezelése) Bücherei für Dentisten Bd. II. Verlag für mediz. Wissenschaften Wilhelm Maudrich (Wien—Bonn) 1957.

A könyv szerzője — aki a bécsi Lehrinstitut für Dentisten előadója — az előszóban már leköti magát, hogy „habe so gut wie kein spezialistisches Wissen bei meinen... Lesern vorausgesetzt“. Ehhez az elvhez persze nem tudott hű maradni és bizony ha valaki előzetes orvosi v. fogorvosi v. ezeknek megfelelő tájékozottság nélkül venné kezében a könyvet, sok' mindent nem értene meg vagy helytelenül értelmezné. Ebből a szempontból nézve ezen munkát, az 1. és 2. fejezet kifogásolható leginkább. Az elsőben a gyökérkezelés kérdését általában, a pulpanélküli fog helyzetet a gycsúcsi tájak biológiáját és az extractio javallatát gócszempontból tárgyalja a szerző mindössze 15 oldalon! Ez édes-kevés. Különösen, ha valakinek ezt ebből kell megtanulni és megérteni. A 2. fejezet a pulpagangréna pathológiájával és klinikumával foglalkozik a gyakorlat szempontjából. Itt találtam a legtöbb kifogásolható megállapítást, ami érthető, mert a szerző gyakorlati munkaterületétől és előképzettségétől a leginkább távoleső. Kiragadva csak az 1. táblázatot, ahol appgangréna alakulását rendszerezi a pulpitis főrovat gyulladás alakjában találjuk a „degeneratív metaplaziát“, a gangréna főrovatban a ..pulpitis ulcerosa“-t. Ezt jobban lehetett volna összeállítani. A két első fejezetet át kellene írni és egyszerűsíteni. A 3. nagy fejezet tartalmazza a pulpagangréna kezelését, a munka tulajdonképpeni célját, 259 oldal terjedelemben. Ebben a fejezetben igen sok értéket találhatunk, különösen ami a kezelés gyakorlati kivitelére szorítkozik. Már a pulpagangréna kezelésének tervezése és az ahhoz való előkészület (2. tábl.) igen ügyes, mert öt fejezetre bontja evvel a kezelés kivitelét: előkészület (eszközök, mnkaterület), a góccsatornához vezető üt biztosítása, a gyökércsatorna feltárása, csírátlanítás és a granuloma elpusztítása, a gyökértömés. Ezen öt fejezetnek megfelelően tagolódik a könyv további része.

Az eszközök, munkaterület előkészítésére mind a szövegben, mint az igen jó és szép ábrákon sok hasznos tanácsot és példát kapunk, így nagyon ügyes a 119. ábrán bemutatott „Tabugerät“ gyök. kezeléshez szánt eszközök száraz tárolására.

A beteg elhelyezése, izolálása stb. valóban szép, szinte. művészi fényképeken látható. \

A kavitás alakítás gyökérkezeléshez és a gyökércsatorna feltárása fejezet szintén alapos és jó. A gycsatorna feltárásánál a kémiai-mechanikai módszereket az elektromos eljárásokkal (diathermia, rövidhullám, elektrophorézis) szívesen kombinálja. A gycsatorna első szondázása előtt elektrokémiai v. elektrothermiás előcsírtalanítást ajánl, ami nálunk is szokásos. A for. apikale tágítását legfeljebb az 1. sz. (legkisebb) tágítóval végzi. Miként azt Lőrinczy munkái is igazolják a szűk for. apic. a gyógyulásra kedvezőbb feltételt nyújt mint a tág!) Főleg fiatalkorúaknál ajánlja a gyes. secunder dentinjeinek minél alaposabb eltávolítását, ezáltal a gyes. már nem körkeresztmetszetű, hanem az anatómiai alakot veszi fel. A különböző vegyi anyagokat, melyek a gyk-nél használatosak, igen bőven tárgyalja. A szívási technikában használatos újabb készülékek ábráit is megtaláljuk.

Az elektromos gyk-i eljárásokat — mint már említettem — a gycsatorna feltárásnál is igénybe veszi. Az eljárások systematizálása a VI. tábl.-ban részben helytelen, de gyakorlatilag nem is fontos: A magasfrequenciás ill. egyenáram hatásmechanizmusát magyarázó sémás ábrák viszont túlprimitívek és így hasznuk kétséges. Az egyenáram és kezelés ismertetése jó és szakszerű. A 193 és 201-es sémás ábrákon kifogásolható a félrevezető ábrázolása a kemény állományban futó áramvonalaknak, mert ilyen gyakorlatilag nincs az igen nagy ellenállás miatt.

Nehezen vagy alig átjárható gycsatornák esetében magas frequenciás melegítéssel vagy anodos (egyenáramú) hatással igyekszik a savhatást potenciáim. Egyenáramú kezelés előtt kresol- és formalin készítmények — ezek fokozott histotrop hatásuk miatt — kerülendők. Előzetes olajos betétek esetében kathodos kezelést 20%-os natronlánggal vezeti be és igyekszik a gycsatorna falát lehámozni. Sok igen hasznos részletes tanácsot kapunk itt — hosszú gyakorlati tapasztalat eredményeképpen — de nem tudok a szerzővel egyetérteni, hogy az elektrolyzist akut gyökérhártyagyulladás kérdésének kezdetén a jánlj a. Az a tapasztalatom, hogy a gyökérhártya egyenáramra ilyenkor annyira érzékeny, hogy gyakorlatilag alig lehet áramot átvinni. Előszeretettel alkalmazza az elektrophorézist érzéstelenítéssel, amit azonban — véleményem szerint is — csak megfelelő tapasztalattal rendelkezők végezzenek. A magasfreqvenciás áramok (diathermia) elektrophorézissel való kombinációját is ajánlja, amit már referens is régebben közölt.

A cyökérkezelésnél használt gyógyszerek és azok hatásmechanizmusának ismertetése részletes és igen gondosan összeállított. Első betétként előszeretettel alkalmaz