Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-03-01 / 3-4. szám
i 114 KOMÁRI JÓZSEF DR. savas fenilészter (Salol) kristályokat helyezek el. A kristályokra csepegtetem a lágyítót. A Salol oldódása után a lágyítót alaposan összekeverem az azt körülvevő gyöngypolimérrel. Az összekevert anyagra csepegtetem a monomért s a keverést rövidebb ideig folytatom. Dioktilftalát esetében az anyag kb. egy óra múlva bélelésre felhasználható. Ezt úgy végzem el, hogy a protézis nyálkahártyával érintkező felületét csiszolókővel érdessé teszem. Ezt a felületet megecsetelem olyan monomérrel, mely kb. 10% gyöngypolimért tartalmaz ; majd szétterítem rajta a lágyított akrilátot. A protézist szájba helyezem s összeharaptatok. Cellofánpapír, vagy egyéb nyálkahártya-védelem felesleges, mert a zsíros tapmtatú dioktilftalát kielégítő nyálkahártya-védelmet nyújt. Egyetlen esetben sem észleltem semmiféle káros következményt. — Az alábélelés után a szájban lévő protézisről eltávolítóm a láthatóan felesleges lágy akrilátot s a protézist másnapig viseltetem. Másnap frézerrel teljes mértékben eltávolítóm a felesleges bélést. A beteget kioktatom arra, hogy a lágyított bélés érzékenyen reagál a hőingadozásokra. Melegvizes öblítéssel megkönnyítheti a részleges protézis kivételét. Egyébként a protézist ugyanúgy kell kezelnie, mint bélelés előtt. A gyöngypolimér súlyához viszonyítva a felhasznált anyagok a következőképpen oszlanak meg: Dioktilftalát........................................................................ 40—50% Szalicilsavas fenilészter (Salol)............................................ 15% Monomér.............................................................................. 13% Néhány százalékos eltérés az eredmény szempont jából lényegtelen. Ezért a fenti százalékos összetétel gyakorlati kivitelezésére a következő egyszerű megoldást alkalmaztam : A gyöngypolimért a cementkeverő fém-spatula csúcsban végződő végével mérem ki. Két púpozott spatulányi „porhoz“ (ez 4—5 fogas retenciós protézis alábéleléséhez elegendő) ugyanazon spatula csúcsi harmadára elhelyezhető mennyiségű Salolt adok. Adhesor cementhez mellékelt cseppentővei 15—18 csepp dioktilftalátot csepegtetek hozzá. Az akrüáthoz mellékelt cseppentő vei 5—7 csepp monomér hozzáadása szükséges. A Salol a lágyított akrilát plaszticitásának tartósságát segíti elő (öregedés gátló). Libinson vizsgálatai szerint a Salolnak lágyító képessége is van, de az nem olyan fokú, mint az általa használt dibutilftaláté. Az ugyancsak gyorsan kötő Duracryl a lágyítással szemben másként viselkedik, a fent leírt módon nem lágyítható. Valószínűleg azért, mert polimerizációja során nagyobb molekulák keletkeznek, mint a Spofacryl E molekulái. Minél tökéletesebb a polimerizáció, tehát minél hosszabbak a polimér láncok, az anyag annál nehezebben lágyítható. Ez mindenfajta lágyításra vonatkozik. Újabban ezen ismeretek alapján a polimerizációs műanyagok plaszticitását éppen úgy igyekeznek biztosítani, hogy a polimerizációt egy bizonyos fokon megállítják. Ilyenkor sok a vegyes (nagyságra vegyes) molekula a polimerizátumban s az anyag plasztikus. Ugyancsak ezen elgondolás alapján használok az előírtnál kevesebb monomért. összefoglalás Spofacryl E gyorsankötő (önkötő) akrilát 40—50% dioktilftaláttal lágyítva és 15% Salol-lal (szalicilsavas fenilészter) konzerválva tartósan (kb. fél évig) plasztikussá válik. Mint ilyen alkalmas protézisek alábélelésére, valamint fogszabályozó készülékekben való kombinált felhasználásra (pl. : harapás emelő rágófelszíni részének kialakítására).