Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-10-01 / 10. szám
322 SZABÓ HANNA DR. Közlemény a Központi Stomatológiai Intézetből. (Igazgató : Kende János dr.) Szájüregi tünetekkel kezdődő kisgyermekkori reticuloendotheliosis írta : S Z А В <3 HANNA dr. 1952 szeptemberében egy anya azzal a panasszal hozta 20 hónapos fiát rendelésünkre, hogy a gyermek lázas, lehellete bűzös és ínygyulladása van. A gyermek vizsgálatkor ulcerosus stomatitisen kívül megállapítottuk, hogy a gyermeknek nemcsak az összes tejfogai áttörtek — ami 20 hónapos korban dentitio praecoxnak számít —, hanem már a felső 6-osok is megjelentek a szájban s az alsó 6-osok tájéka is elődomborodott. A gyermek lázas, elesett állapota miatt kórházi kezelést javasoltunk. A kórházi vizsgálatok negatív Mantoux és Wa. reakció mellett 7—11 000 közötti fehérvérsejtszámot, 20—- 80 közt ingadozó vérsejtsüllyedést találtak. A koponya és tüdő rtg. képei nem mutattak kóros elváltozást, de a fogászati extraorális felvétel szerint a manibula csontszerkezete — a corticalisokat kivéve — foltosán felritkult. A gyermek kórházi tartózkodása alatt stomatitis volt a domináló tünet, rendkívül meglazult fogai közül néhányat el is kellett távolítani. Mielőtt a gyermek elhagyta volna a kórházat, felvetődött az a gondolat, hogy a reticulo-endotheliális rendszer megbetegedéseihez tartozó Hand— Schüller—Christian féle kórfolyamat van jelen. Ezt a feltevést megerősíteni látszott, hogy ez a betegség a csontrendszert támadja meg, amennyiben cholesterin tartalmú puha daganatok képződnek a csontokban s körülöttük a csontállomány elpusztul. Ennek a jellegzetes tünetnek megfeleltek az extrahált fogak rosszul gyógyuló helyén fellépett mogyorónyi ulcerálódó duzzanatok s a mandibula Rtg. képe is csont-destructióra vallott. A H. Sch. Ch. betegségnek azonban jellemző tünete még a vér megnövekedett cholesterin-tartalma és a diabetes insipidus. E tünetek egyike sem volt jelen. A gyermek változatlanul fennálló stomatitissel és lázzal hagyta el a kórházat, s hamarosan ismét rendelésünkre került. A fekélyes szélű ínyduzzanat tovább is fennállt, azonkívül most már a 6-os fogakat is el kellett távolítani, mert annyira meglazultak, hogy aspirálásuk veszélye fenyegetett. Az extractiók alkalmával megállapítottuk, hogy az eltávolított 6-osok csak zománccsírák voltak, tehát érettségi állapotuk pontosan megfelelt a gyermek életkorának, csupán e zománccsírák kórosan korai előtörésének okát nem ismertük. Az ebben az időben készült Rtg. felvétel miliáris rajzolatot mutatott s emiatt tuberculotikus osteo-myelitis lehetőségére is gondoltunk, amit azonban a negatív Mantoux-val nem tudtunk összegyeztetni. A gyermek ekkor gyermek-klinikai kezelésre került. Az ekkor készült extraorális mandibula-felvételelőtörés előtt álló 7-es csírákat, felritkult csontrajzolatot, s a mentum táján mogyorónyi csonthiányt mutatott. Az eltávolított tej molárisok helyén a szájban sárgás lepedékkel fedett dudoros sarjszövet mutatkozott. A garatképletek, a nyaki és submandibuláris mirigyek duzzadtak. Az alsó állcsont egyik mogyorónyi duzzanatából készült szövettani metszet malignus-képet (sarcoma) mutatott. A gyermek kombinált vitamin és hosszabb penicillin kúra után emelkedő dosisú vértransfusiókat kapott, melyek eredményeként kondíciója lényegesen javult és a klinikát elhagyta. Ezután még háromnegyedévig állt megfigyelésünk alatt, s ezidő alatt több előtört maradó fogcsíráját eltávolítottuk. A fekélyes ínygyulladás eltűnt, a fogatlan gingiván azonban szaporodtak
