Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-01-01 / 1. szám
SZÁJBETEGSÉGEK 7 A stomatitis herpetica a hámban lezajló, hólyagcsaképződéssel járó gyulladás, melyet a herpes virus okoz. A virus a hólyagtartalomban és a beteg nyálában megtalálható. A herpes virus elterjedésére irányuló vizsgálatok azt mutatták, hogy a virus majdnem minden ember nyálában megtalálható, egyike a leggyakoribb emberi fertőző kórokozóknak. A herpes virusra jellegzetes, hogy : 1. az ektodermális eredetű szöveteket támadja meg, 2. a betegség látható megnyilvánulása a hámban támadó hólyagosa, 3. a megbetegedett szövetekben a sejtmagvakban zárványtesteket láthatunk, 4. a beteg szövetekben a virus aránylag könnyen kimutatható. A herpes virus által okozott betegségeknek két típusát lehet megkülönböztetni : 1. elsődleges fertőzés olyan egyéneken, kiknek vérében nincs neutralizáló ellenanyag, 2 .visszatérő eruptiók olyan egyéneken, akiknek vérében már van neutralizáló ellenanyag. Első fertőzéskor a lokális tünetekhez általános tünetek csatlakoznak, ezek gyakran elég súlyosak. Visszatérő fertőzés esetén a lokális tünetek állnak előtérben, az általános tünetek hiányozhatnak. Az első fertőzés klinikai tünetei elég súlyosak, jól észlelhetők. Ez a kórforma aránylag elég ritka, felnőtt egyéneken mégis 70—90%-ban neutralizáló ellenanyagok mutathatók ki. Ennek alapján feltételezik, hogy az első infekció gyakran enyhe tünetek között zajlik le (Rivers). A manifest, vagy enyhe első infekció lezajlása után az egyén vírushordozó lesz, a virus lappangó állapotban megmarad a szervezetben, de nem okoz immunitást (Bieling). Különböző ingerekre, mint lázas állapot, gyomorhurut, erős napbesugárzás, a herpeserupció kiújulhat. Stomatitis aphthosa A stomatitis herpeticához hasonló a stomatitis aphthosa. Sokan azonosnak is tartják a két kórformát és a stomatitis aphthosát is herpes virus okozta fertőzésre vezetik vissza. A klinikai megjelenésben azonban némi különbség tapasztalható. A stomatitis apthosára jellemző, hogy többnyire kisebb gyermeken 2—3 éves korban jelentkezik. Az ajak, az áthajlás, az orca, a nyelv nyálkahártyáján lencsényi, gombostűfejnyi, hyperaemiás udvarral körülvett erosiók támadnak, melyeket sárga vagy sárgásszürke lepedék borít. Az erosiók nem csoportosan, hanem szétszórtan mutatkoznak, nem folynak össze, nincsenek policiklikus alakok, hiányoznak a széli hámfoszlányok, nem terjed a bőrre. A nyaki nyirokcsomók duzzadtak, fájdalmasak, közepes vagy magas láz kíséri. Kumer a stomatitis aphthosát a herpes atipusos alakjának tartja, melyet a herpes virus idéz elő. Steinmaurer tenyésztési kísérletei alapján a herpes és az aphtha vírusát nem tartja azonosnak, csak némi hasonlóságot talál köztük. A felnőttkorban észlelhető krónikus recidiváló aphthákat meg kell különböztetnünk a stomatitis aphthosától. A recidiváló aphthák kórokát nem ismerjük. A klinikai tünetek alapján olykor allergiás állapotra, máskor recidiváló vírusfertőzésre gyanakodhatunk, de a vírust kétségtelenül kimutatni nem sikerült. Herpangina Szájüregi erupcióval járó vírusfertőzések közé tartozik a herpangina. Többnyire kisebb gyermeken, 2—6 éves korban észlelhető járványos betegség. Prodromális tünetei: étvágytalanság, torokfájás, nyelési nehézség, hányás, hasi fájdalom és láz. Majd a torokban a garatíveken, olykor a lágy, szájpadon, uvulán, tonsillán 5—10, néha több, különálló, gombostűfejnyi,
