Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-04-01 / 4. szám
100 PETRUCZ DR—BALOGH DR. vennünk, hogy a II. és III. kísérleti fázisnál nyilvánvalóan ugyanaz a faktor védte ki a carieseket. IV. A kísérletsorozat IV. fázisának elindításánál tehát két kísérleti tapasztalat állott rendelkezésünkre : az egyik kísérleti tapasztalat a II. fázis négy különbözőségi faktorára utalt mint döntő tényezőre a caries kivédése szempontjából, a másik pedig a III. kísérleti fázisnál az állatok kondíció-feljavítására alkalmazott В-vitaminok caries preventív hatását mutatta meg világosan. A kettőt egymással összehasonlítva kitűnt, hogy a В-vitaminok közös tényezőként szerepeltek mindkét kísérleti fázisnál, egyrészt mint a négy különbözőségi faktor egyikének a sörélesztőnek lényeges alkatrészei, másrészt a III. kísérleti fázisnál kondíció-feljavító tényezőként közvetlenül injekció vagy tabletta formájában alkalmazva. Amint az tehát az alábbi felsorolásból is kitűnik, a В-vitaminok Bb B2 és B6 formájában a sörélesztő lényeges alkatrészei között szerepelnek. Sörélesztő összetétele Átlag összetétel: Nedvességtartalom .... 7,68% Hamutartalom ............ 9,26% Fehérjetartalom ...........51,66% Zsiradéktartalom ........ 0,55% Szénhidráttartalom .... 32,60% Ásványisó-tartalom (összélesztőre szá mítva) : Phosphat (P205) ..........5,9% Vas (Fe) .......................0,1% Calcium (CaO)...............0,1% Vitamintartalom : Vitamin Bj (aneurin).................0,136 mg/g Vitamin B2 (riboflavin)............ 0,053 ,, Nikotinsav................................. 0,525 ,, Vitamin Be (pyridoxin)............ 0,035 „ Pantotensav ...............................0,150 ,, Folsav (szabad és kötött) 0,008 „ Ezek után hátra volt még az állatkísérletek folyamán cariesprophylaxist létrehozó hatóanyagok in vitro vizsgálatokkal végzett alátámasztása, ill. igazolása. Erre a célra a vérdiasztazenak a nyálamylaze meghatározására átdolgozott metodikáját alkalmaztuk. A metodika azon alapszik, hogy a nyálamylaze vagy ptyalin fel tudja bontani a keményítőt különböző dextrinfrakciókra és így színes, tehát szemléltető módon észlelhető az amylaze funkciója. Ezzel a metodikával most már nemcsak a sörélesztő alkatrészeit vizsgáltuk, hanem az összes többi számbajöhető tényezőt is, mégpedig legelőször megnéztük, hogy a 2. és 3. különbözőségi faktor vagyis az A + D-vitamin, valamint a Ca + P sók a kísérleteknél alkalmazott koncentrációs arányokban hogyan hatottak az amylaze lebontási sorra. Ezek közül a D-vitamin produkált némi gátlóhatást, mert két egységgel balra tolta el az erytrodextrin színét, a többinél negatív eredményt kaptunk. Továbbá végigvizsgálva a 6 enzymgátlóként alkalmazott vegyületet, a következő eredményt kaptuk : a KBF4 és a glyoxalhydrát nemhogy gátló, hanem ellenkezőleg amylaze serkentő hatásúnak mutatkozott. A glycerin aldehyd semlegesen viselkedett, vagyis a kontrollal azonos színskálát produkált. A többi három közül a CaBF4 2%-os koncentrációban erősen gátló hatásúnak mutatkozott,
