Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-02-01 / 2. szám
62 SZ. A. NYIKITIN meg. Előrehaladott fokban szuvas és a szuvasodás szövődményei miatt eltávolított fogakon egyszer sem fordult elő ékalakú defektus vagy a dentin áttűnősége (ami mindig jól látható makroszkóposán a foggyökereken), és csak 5 esetben észleltük a rágófelszínek, illetve metszőélek kisfokú kopását. A nem szuvasodás miatt eltávolított fogak pulpájában disztrofiás elváltozásokat találtunk. Csak egy nehéz előtörés miatt eltávolított alsó 8-as fognak volt normális pulpája. A disztrofiás pulpájú fogak kemény szöveteiben olyan elváltozásokat észleltünk, amilyet szuvas fogakon nem szoktunk látni : a felület kopását, ékalakú defektusokat és a gyökeri dentin áttűnőségét. Idősebb emberek fogpótlással kapcsolatban eltávolított ép fogaiban a pulpa disztrofiás elváltozásait találtuk, a kemény állományon pedig olyan elváltozásokat, mint a többi disztrofiás pulpájú fogakon. A fogíven kívül álló fogakban a pulpa különböző fokú atrofiáját állapítottuk meg. Anélkül, hogy eldöntenénk azt, hogy az íven kívül álló fogak pulpája milyen okból degenerált, meg kell jegyeznünk, hogy ezek a fogak mind épek voltak és csak kis mértékben hajlamosak szuvasodásra, ezért ezeket egysorba állíthatjuk a más okból (kor, amfodontozis) kárieszrezisztens fogakkal. Ezeknek az íven kívül álló fogaknak nincs „aktív“ pulpájuk, ami nélkül nem jöhetnek létre olyan anyagcsereváltozások a zománcban, amilyenek szuvasodáshoz vezetnek. A szuvas pulpanélküli fogakat a dentin és a zománc állapota tekintetében abba a csoportba sorolhatjuk, amelybe az amfodontozisos, az íven kívül álló és általában a degenerált, nem „aktív“ pulpájú fogak tartoznak. 24 ilyen fog közül 12 kopott volt. 3-on áttűnő gyökereket észleltünk. Ezek az elváltozások a pulpa nélküli fogakban másodlagos eredetűek, ezt megelőzte a pulpa életének „aktiv“ periódusa, káriesz keletkezéssel, ■— egészen a pulpa teljes elpusztulásáig. A pulpa hiánya és a regeneratív anyagcserefolyamatok megszűnése megteremtette a feltételeket a fogzománc kopásához és a dentin áttűnővé válásához, azaz e szövetek degenerációjához és elhalásához. Meg kell említenünk, hogy PrikazcsiJcova és Polezsajeva kimutatták dolgozatukban, hogy a pulpa nélküli és az ép fogak kémiai összetétele azonos, tehát a kemény állomány eltérő elváltozásainak okát nem a kémiai összetételben, hanem a dentin strukturális elváltozásaiban és abban a körülményben kell keresnünk, hogy a káriesz lefolyása a pulpa állapotától függ. összefoglalás A nyert eredmények lehetővé teszik annak a megállapítását, hogy a pulpa állapota és a fog kemény szöveteinek állapota között határozott összefüggés áll fenn. Ép pulpa esetén a zománc épségét a pulpa közvetítésével lefolyó anyagcsere biztosítja, azaz a zománc kémiai regenerációja normálisan történik. Ez az anyagcsere biztosítja a zománc állományának és szerkezetének állandóságát, ami ellenállóvá teszi a kopással szemben. Ha a pulpában disztrofiás folyamatok zajlanak le, amelyek atrofiához vezetnek, meggyengül, sőt később meg is szűnik a zománc és a pulpa közti anyagcsere, ami a zománc kopását hozza magával. Általános anyagcserezavarok, amelyeket még nem ismerünk teljesen, megváltoztatják a pulpa trofikáját és a pulpa működésén keresztül megváltoztatják a zománc anyagcseréjét. Ez néha mésztelenedéshez vezet (a káriesz első stádiuma), ami csak a zománc életképességének megtartottsága mellett lehetséges. A pulpa „aktiv“ voltának egyik jele a pulpitisz, ami a szuvas
