Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-02-01 / 2. szám
A PULPA ÉS A KEMÉNY SZÖVETEK 61 Bromberg olyan ép fogakban, melyeket nem értek rágási ingerek, különböző degenerativ elváltozásokat talált : az odontoblaszt réteg részleges vagy teljes atrofiáját, néha vakuolás degenerációját vagy piknozisát, a pulpa zsíros vagy vakuolás degenerációját (rendszerint csak bizonyos szakaszokon), gyakran észlelte az érfalak és a pulpa stroma hyalinos elfajulását és néha a pulpa teljes reticularis atrofiáját is. Svarcer a gyökérpulpában amfodontozisnál mélyreható elváltozásokat figyelt meg : az erek fibrozus meg vastagodását, petrifikációját és obiiterációját. 1 kszman a pulpa idegkészülékeinek elváltozásait tanulmányozta és szintén rámutatott, azokra a degenerativ és atrofiás folyamatokra, melyek a pulpában amfodontozis esetén észlelhetők. Ezek a megfigyelések azonban eddig nem voltak rendszeresek, nem vették figyelembe a fog kemény szöveteinek és pulpájának állapota, valamint az egész szervezet között fennálló összefüggéseket. Az ilyen kutatás fényt deríthet több olyan még nem tisztázott kérdésre, amely a fog kemény szöveteinek normális és kóros állapotára vonatkozik, összefüggésben táplálkozásuk és anyagcseréjük feltételeivel, amelyek a pulpán keresztül érvényesítik hatásukat. Az ilyen vizsgálatok kiegészítő adatokat szolgáltathatnak a káriesz és az amfodontozis etiológiájának tisztázásához is. Vizsgálataink anyagát különböző okok folytán eltávolított emberi fogak képezték. A fogakat gondos tanulmányozásnak vetettük alá külsejük szempontjából, vizsgáltuk a fogsorban elfoglalt helyüket, alakjukat, a zománc színét, a kemény szövetek állapotát (a káriesz fejlődési fokát a metsző-, illetve rágófelszínek kopottságát, az ékalakú defektusokat, a dentin áttűnőségét, különösen a gyökerekben). összesen 194 fogat vizsgáltunk meg. Pulpitisszel vagy gangraenával szövődött kárieszt találtunk 52 fogon (17—55 éves betegeknél). A pulpa-nélküli szuvas fogak száma 23 volt (22—65 éves betegeknél), II. és III. fokú amfodontozisos fogak száma 82 volt (21—70 éves betegeknél), íven kívül álló fogak száma 16 (9—26 éves betegeknél), protétikai javallat alapján eltávolított ép fogak száma 14 volt (46—72 éves betegeknél). így tehát egész sor különböző folyamat következtében eltávolításra került fogat vizsgáltunk meg, ami lehetővé tette, hogy megfelelő következtetéseket vonhassunk le. Azokat az eredményeket, melyeket a fentebb említett csoportoknál a fog kemény állapotának és a pulpa állapotának összehasonlításával nyertünk, az alábbi táblázatba állítottuk össze : A zománc és a dentin állapota A pulpa állapota Vizsgált anyag A vizsgált foga! száma szuvas o. SD kopott ékalakú defektus^ 1 áttünőség másodlagos dentin normális savós pulpitisz genyes pulpitisz gangraena pulpa nélkül degenerált i о f-l ■*3 ев periodontitisz Pulpitisszel vagy gangraenával szövődött káriesz ...................... 52 52 5 24 9 20 23 Pulpa nélküli szuvas fog.................. 24 24 — 12 — 3 24 — — 13 Amfodontozis ...................................... 82 11 71 63 9 42 57 — — —--8 35 39 ___ íven kívül álló fog ........................... 16 — 16 9 7 — Bölcsességfog nehéz előtörése (8 8) 6 — 6 1 5 Protézis készítésével kapcsolatban eltávolított ép fog...................... 14 — 14 13 4 7 8 9 5 — összesen .............. 194 87 107 93 13 52 89 1 9 20 23 32 58 51 13 A táblázatban közölt adatok bizonyítják, hogy a pulpa állapota és a fog kemény szöveteinek állapota között jellegzetes összefüggés állapítható
