Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-02-01 / 2. szám
40 TOLNAI DÉNES DR. cysták és daganatok alsó határának feltüntetésére írtak le. Erre a célra a szokásos és nagy területet magukba foglaló, extraoralis corpus és ramus felvételek sokkal megfelelőbbek. Ha a felsorolt beállítási módokat összefoglaló kritika tárgyává tesszük, az alsó bölcseségfog és közvetlen környékének elsőrendű vizsgálati eljárása a közismert, buccolingualis irányú, intraoralis fogfilmfelvétel. Ha a száj zár miatt a fogfilm behelyezése és rögzítése nehéz, fájdalmas, vagy a szájfenék izom-défense-si miatt lehetetlen, elsősorban a klasszikus medio-lateralis extraoralis felvétel kerül alkalmazásra, az ép oldali corpus alatt irányított fősugárral. A buccolingualis előrevetítés sokszor megoldja a fűm kellő hátratolásának akadályozottságából eredő nehézségeket. A kép értelmezésénél tekintetbe veendő az izometria hiánya: a perspektivikus elrajzoltság. Az angulo-occulusalis előrevetítés elbújt, apró sequesterek és gyökérmorzsák, lágyrészekbe süllyedt gyökerek helymeghatározására alkalmas. A módosított extraorális felvételi technika (az ép oldali ramus mögött, ferdén lefelé irányított fősugárral) a bölcseségfog cystái, pericoronaritis, retentio és ektopia esetén ad felvilágosítást a fog tengelyének irányáról és a trigonum retromolare állapotáról. Lingularis injectio közben bekövetkezett tűtörés esetén úgy a klasszikus, mint a módosított extraoralis felvétel elkészítése ajánlatos. Az angulustájék odontogen csontelváltozásairól a felsorolt felvételi eljárások többnyire kielégítő felvilágosítást nyújtanak. Ugyancsak megfelelően kimutatják az angulustáj csonttöréseit, az esetleges dislocatio fokával és irányával együtt. A fovea submaxillaris vizsgálatánál az első lépés a II. alatt leírt submentolingulalis-axialis irányú, áttekintő ráharapásos felvétel. Ez mutatja ki a gl. sublingualis és ductus submaxillaris nyálköveit, vagy rtg.-árnyékot adó idegen testeit. Ha itt leletünk negatív, szükséges a III. alatti caudo-cranialexcentricus beállítás, amivel kivetíthetjük a fovea submaxillaris képződményeinek hátrább eső részét is. A gl. submaxillaris leghátsó részét pedig az angulo-occlusalis előrevetítéssel juttathatjuk rá a ráharapásos filmre : az ép oldal felé és előrehajtott fej mellett a ramus belső széle és a m. sternocleidomastoideus között irányított fősugárral. A többi kivetítéssel elérhető rtg.-képre csak nagyon kivételesen van szükség. Ezek az atipusos felvételek daganatok, törés okozta dislocatiók megállapítására és a típusos rtg.-projekcióval nyert leletek kiegészítésére és esetleges ellenőrzésére használhatók. Kidomboríthatnak olyan részletet, amely a típusos felvételen elmosódik, de a szájsebész számára mégis hasznos lehet. Az irodalmi hivatkozásokat elhagytam, mert tisztán a gyakorlat tapasztalataiból a gyakorlat számára, gyakorlatban bevált eljárások ismertetése volt célom. Ilyenkor egységbe olvad a tapasztalat, az önálló kísérlet és megfigyelés, valamint az olvasott irodalom. Célomat elértem, ha sikerült a figyelmet ennek a „nagy röntgen“ és fogröntgen közötti határterületnek fontosságára felhívnom és ezzel fejlődő népegészségügyünket egy lépéssel előrevinnem. Д. T о л и а и : Радиография нижних зубов мудрости и regio submaxillaris. Автор приводит способы, критику, показания и диагностические возможности при применении рентгенографии regio submaxillaris. Dr. Dénes Tolnai: Der untere Weisheitszahn und die Radiographie der Regio submaxillaris. Die Röntgendarstellungsmethoden des im Titel angegebenen Gebietes sowie deren Kritik, Indikationen und Verwertungsmöglichkeiten werden behandelt.
