Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-10-01 / 10. szám

SYPHILIS, PEMPHIGUS 293 Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájáról (Igazgató : Földvári Ferenc dr. egyetemi tanár) A száj nyálkahártya infiltrativ és exsudativ folyamatairól* (syphilis, pemphigus) írta: FÖLDVÁRI FERENC dr. A syphilis megnyilvánulásai megítélésükben nem függetleníthetek azok­tól az immunbiológiai folyamatoktól, melyek a szervezetben már a fertőzés kezdetén megindulnak. Ezektől függenek a tünetek, úgy kezeletlen, mint elégtelenül kezelt állapotban. Általában azt lehet mondani, hogy a syphilises bőr- és nyálkahártya megnyilvánulások csaknem mind infiltrativ jellegűek, kivéve a connatalis syphilis egyik legkorábbi tünetét, a pemphigus syphiliti­cus! és a malignus syphilisben előforduló pustulosus exanthemát. A syphilis haematogen úton szóródó, vagy körülírt területeken jelentkező infiltrativ tünetei változnak szakok szerint és függvényei a szervezetben kialakuló immun, illetőleg allergiás állapotnak. A spirochaeta pallida lymphophil para­zita, mely érarróziók nélkül felületes hámhiányokkal szabaddá váló inter­cellularis nyirokutakon át is fertőz. A betegség kezdeti szakában a fertőzés a nyirokutakon halad tovább, aminek egyes regiokban útjelzői a kötegszerűen megvastagodott nyirokutak és a megnagyobbodott, fájdalmatlan regionális nyirokcsomók. Minden syphilises elváltozásban van spirochaeta, de nem mindenütt alakul ki tünet, ahol spirochaeták tartózkodnak. A fertőzés bekövetkezésekor specifikus immunfolyamat indul meg, mely legkifejezettebb az általános korai kiütések idején, csökken a késői időszakban és megszűnik a fertőzés gyógyulásával. Connatalis immunitás syphilissel szemben nincs. Az allergia a fertőzés késői szakában bontakozik ki. Ez magyarázza azt, hogy kevés spirochaeta nagy, gummosus, szövetpusztulással járó szöveti reakciókat képes kiváltani. A syphilis tünetei időbelileg koraiak, Iran siti oválisak és későiek. A korai tünetek resolutivak, nyomnélküli felszívódásra képesek, míg a későiek több­nyire fekélyesednek, de fekélyesedés nélkül is hagyhatnak maguk után hegeket. Sajátságos az is, hogy a korai tünetek haematogen úton szóródnak, a transitio­nalis és késői tünetek viszont kisszámúak és csoportosak. A késői tünetek nyomán helyi immunitás fejlődik ki, ami a helybeli recidivákat megakadá­lyozza. Szájnyálkahártyán két elemből tevődnek össze a tünetek : papulákból és gummákból. Un. tuberosus syphilis a szájban nincs. A papula a stratum papillare és subpapillare sejtes beszűrődése, a gumma a subcutisból kiinduló, majd a cutanszövetbe feltörő, rendszerint fekélyesedő beszűrődés. A syphilis legkorábbi megnyilvánulása a primer affectio, mely extrageni­talis fertőzés esetén az ajkon, nyelven, tonsillán észlelhető. A száj egyéb terü­letein alig fordul elő. A primaer affectio spirochaetákban dús, jellegzetesen kemény, zárt vagy erodált, kiemelkedő, barnás beszűrődés. Másodlagos fertő­zés, vagy obliteratioig fokozódó érelváltozások folytán kiemelkedhetik. Különösen az ajkon lévő primaer affectióhoz nagy regionalis lymphadenitis szokott csatlakozni. A fertőzéstől számított 8—9. héten jelentkezhetnek a száj nyálkahártyán is papulák általános bőrkiütés mellett. Elsősorban a tonsillákon foglalnak * Referátum a Fogorvos Szakcsoport 1954. évi Nagygyűlésén.

Next

/
Thumbnails
Contents