Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-08-01 / 8. szám
240 GYARMATI ISTVÁN DR. A Gyulai Megyei Kórház Fog- és Szájsebészeti osztályának közleménye A száj nyálkahártya tuberculosisának tünetei és gyógyítása* írta: GYARMATI ISTYÍS dr. kórházi főorvos A száj nyálkahártyáján a kóros folyamatoknak egész sora játszódik le, amelyek között a specifikus gyulladások gyakran és változatos formában vannak képviselve. Ezalkalommal a száj nyálkahártyájának tuherculotikus elváltozásaival kívánunk foglalkozni, néhány esetünk leírása kapcsán. Sok esetben a fogorvos látja legelőször ezeket a kóros száj nyálkahártya tüneteket, amelyekből kiderül, hogy a beteg tüdőtuberculosisban szenved és tbc. hozta létre a kóros szájtüneteket is. Ez annál jelentősebb, mert az újabb kiváló terápiás eljárások kielégítő eredménnyel járnak a tuherculotikus szájelváltozások kezelésében is. A fogorvos a betegség felismerésével sikeres munkát végezhet úgy a beteg gyors és biztos gyógyulása érdekében, mint a fennálló fertőzési veszély megállításával preventív tekintetben. Tünetek A száj nyálkahártya tuberculosisának klinikai megjelenési formái változók. Általában tbc. a szájnyálkahártyán két formában mutatkozik : 1. a tuberculosis luposa és 2. a tuberculosis ulcerosa. Ezek kezdetben meglehetősen hasonló tünetekkel jelentkezhetnek. 1. A tbc. luposa. A legkezdetén apró, gombostűfejnyi, szürkéssárga miliáris göböcskék tűnnek fel a hyperaemiás nyálkahártyán. Ezek hamarosan beszűrődéssé folynak össze és kifekélyesednek. A göbök összefolyásából idővel egy vagy több babszemnyi-fillérnyi, nem mélységben, hanem szélességben terjedő fekély alakul. A fekélyek csipkézett élesszélűek, alávájtak, alapjukat sárgás lepedék borítja, igen fájdalmasak és nem gyógyulnak. A fekélyek körül a nyálkahártya élénkvörös, bársonyos, egyenetlen, sarjadzó felületű, apró, még nem exulcerálódott göbökkel. Leggyakoribb elhelyezkedése az ajak, az áthajlási redő, a keményszájpad és a lágyszájpad, ritkán a nyelv. 2. A tbc. ulcerosa. Nem korlátozódik egyes pontokra, hanem a szájüregben szétszórtan bárhol megjelenhetnek a kis göbök a haragospiros, bársonyos felületű gyulladásos nyálkahártyán. Ezek széteséséből feltűnő gyorsan terjedő fekélyek keletkeznek. Felületük simább, kevésbé szemcsés, inkább szürkéssárga és különböző nagyságú foltokat alkotnak. Mélyebbre hatolnak, mint a tbc. luposa, fájdalmasabbak és a rágást, nyelést jobban gátolják, annyira, hogy a beteg enni sem tud. Bár a hasonló tünetek között meginduló két elváltozás között nem sok lényeges eltérés van, mégis meg kell különböztetni őket, mert míg a tbc. ulcerosa — amint eseteinkből is kitűnik — szinte kivétel nélkül tiidőtuberculosissal áll kapcsolatban, addig a tbc. luposa a bőr vagy az orrüreg lupusához csatlakozik. Előfordulhat egy harmadik, az előbb említettektől részben eltérő ún. rhagadiform alak is, amelynél mintha a nyálkahártya beszakadt volna, a fekélyek mélyebben alávájt szélűek, kevésbé infiltráltak, környezetük duzzadt, ödémás ugyan, de nem mutat olyan jellegzetes és nagykiterjedésű elváltozást, * Az 1954. évi Nagygyűlésen megtartott előadás.
