Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-07-01 / 7. szám
222 LAPSZEMLE Oman, C. R. ón Applebaum, E.: (Ultrasonic cavity preparation. Preliminary report.) Cavitás alakítás ultrahanggal. Előzetes közlemény. N. Y. St. Dent. J. 20 : 256. (1954). A Columbia Egyetem Fogászati Főiskoláján 1952 óta teljesen új elven nyugvó eljárást alkalmaznak cavitás alakításra. Ennek az a lényege, hogy a magas rezgésszámú elektromos rezgések nagy rezgésszámú mechanikus rezgésekké, ultrahanggá alakíthatók át. A „Cavitron“ nevű készülékben olyan elektroncsöves oscillator van, amelynek rezgései felerősítve a kézi darabban levő mágneses induktorhoz vezethetők, úgy hogy ennek rezgései a váltóáram rezgésével megegyezők. (30 000 váltakozás mp-ként.) Ezt nevezik „Joule-féle hatás“-nak. A preparatio különböző, megfelelően alakított kézi darabokkal történik, és a fogra helyezett abrasiós folyadékkal. Az első kísérleteket kihúzott fogakon végezték, majd állatok fogain. Az eljárás kellemesebb minden eddigi eljárásnál, zajtalan és fájdalmatlan. Olyan fogak, amelyek hőbehatásra és érintésre érzékenyek, minden fájdalom nélkül kezelhetők voltak. A készülék még további javításra szorul, mielőtt az általános gyakorlatban alkalmazható lesz. Muzslay József dr. Hermann, M.: (Experimentelle Untersuchungen über zahnärztliche Bohrer unter Berücksichtigung des neuen Hohlborers.) Kísérleti vizsgálatok a fogászati fúrókkal kapcsolatban, különös tekintettel az új üreges fúrókra. DDZ, 9, 772 ; 1954. A szerzőnek az a véleménye, hogy a fúrás hatásossága nagyobb szárazon való fúrásnál, mind nedvesnél. A súrlódásból származó hő csökkentése az új üreges fúróknál levegő hűtéssel történik. Hanger ón Meisinger cég álhtja elő ezeket az új üreges fúrókat, amelyek hossztengelyében finom csatorna van, amelyen keresztül a levegő 1—1% atmoszféra nyomás mellett áramlik. A fúrókhoz egy speciális kézi és könyök darab tartozik. Hűtésre szénsavat is lehet használni. A hűtésen kívül nagy előny még, hogy a légáramlás a fúrásból származó port is eltávolítja, így a preparációs terület jól ellenőrizhető. Ami a fúrási fájdalmat illeti, szükséges, hogy a pulpához közel meleg levegőt használjunk. A fájdalom-érzés főleg a levegő áram bekapcsolásakor mutatkozik, a továbbiakban ez a fájdalomérzés csökken, mivel a kiszárított ka vitás kevésbé érzékeny, mint a nedves. Muzslay Jószef dr. Driak: Röntgentest bei dentogenen Herderkrankungen. (Röntgentest alkalmazása fogeredetű gócmegbetegedéseknél.) D.Z.Z. 1954. Heft 14. A gócfertőzés és ezen belül a fogeredetű gócfertőzés jelentősége közismert. A góctalanítás therápiájának előfeltétele a diagnózis helyes felállítása, melyhez az anamnestikus-, klinikai, rtg-vizsgálatokon kívül segítséget nyújt a testmódszer. Ez utóbbinak hiánya lehet, különösen pontos adagolás hiányában a hevesen fellépő provokációs jelenségek. Szerző Papé társaságában végzett vizsgálatai szerint a gócgyanús fogaknál 5 r, 20 r, szükség esetén 8Ö r-rel történt besugárzása helyi, általános- és távreakció voltak regisztrálhatók. A helyi jelenségek szubjektív formája a csúcs körüli feszülés, spontán, vagy rágásra fellépő fájdalmasság, de szerencsés therápiás dosis esetén az eddig fájdalmas gócgyanús fog megnyugvása is. Objektív helyi tünetként érzékelhető a 24 órán belül lezajló környéki duzzanat. Mint általános tünet levertség, temperaturakiugrás volt észlelhető. Az ismertetett sugáradagolással 208 devitalizált fogat tett vizsgálat tárgyává, melyek 53,8%-ban reagáltak testkezelésre, 46,2% reakciómentes maradt, amely jelenséget szerző akként fog fel, hogy „nyugvó gócokról“ volt ezen esetekben szó. Egyértelműen kimutatható volt, hogy lokális reakció, valamint lokálishoz társuló távreakció az eseteknek csak 27,4 %-ában jelentkezett, míg a gócgyanús területek besugárzása távreakcióval 57,1%-a felelt a vizsgált fogaknak. Szerző szerint a rtg-test gyakorlatilag biológikus és nem provokációs módszernek tekinthető. Epstein Klára dr. K. Reitan: Die Gewebeveränderungen, unter dem Einfluss kieferorthopädischer Apparate (Szövetelváltozások fellépése állcsontortopediai készülékek használata következtében.) Zahnärtzliche Welt No. 20. 1954. A fogak szabályozása szempontjából fontos kérdésben nézeteltérés áll fenn Reitan oslói oíthodontista és Háupl között. Háupl szerint a szövetátépülések, amelyek eredményessé teszik az orthodontiai kezelést, csak fokozott izomingerek hatására jönnek létre. Reitan szerint ma senki sem vonja kétségbe a funkció jelentőségét, például egy fejlődésben lévő organizmusra, de a csontképződés és a csontépülést sokkal nagyobb mértékben endogen faktorok befolyásolják. Ez világossá válik, ha az öregkori elváltozásokat vizsgáljuk. A funkcionális behatás képes a szövetelváltozásokat erősíteni vagy modifikálni, de teljesen tévútra vezető az a kijelentés, hogy az átépülő folyamatok nem jöhetnek létre muszkuláris inger nélkül. Háupl ezt így mondja :
