Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-07-01 / 7. szám
LAPSZEMLE 223 muszkuláris átépítő inger nélkül nincsenek szöveti elváltozások és az aktivator az egyetlen apparatus, amelyik képes muszkularis átépítő ingereket átvinni a szövetekre, következésképpen az aktivator az egyetlen helyes állcsontorthopediai készülék. Szerző szerint egy ilyen végkövetkeztetés már kiindulópontjában rossz. Az aktivator hatásmódja konstrukciójában rejlik. Az állcsontizmok az aktív principiumot képezik, de a szövetelváltozások mindig azoknak a törvényeknek vannak alávetve, amelyek a felépítésre és lebontásra érvényesek, ha intermittáló erőt alkalmazunk. Senki sem képes szövettani vizsgálatok alapján megmondani, hogy két egykorú gyermek közül melyik hordott aktivatort és melyik például Nord lemezt. A szövetrakciós folyamat nevezetesen ugyanaz, mivel ezt mindkét esetben mérsékelt kontaktus okozta az apparatus és a fogfelszínek között. Bár az aktivator hatása részben muscularis befolyás következménye volt, a szövettani képben ezt még sem lehet leolvasni. György Izabella dr. Coy: Acrylie resin as restorative material (Az akrilát — műgyanta, mint foghelyreállító anyag.) J.A.D.A. 1954. 3. sz. Az akrilát — műgyanta még kutatási és fejlődési stádiumban van, ezért időről időre újra kell értékelni eredményeit, ami a közlemény célja. Coy száz jónevű gyakorlófogorvoshoz kérdőíveket küldött. A kérdések a meleg eljárással kezelt, továbbá az önkötő akrilát használhatóságára vonatkoztak s a korona és hídmunkák és a konzerváló fogászat területére terjedtek ki. A gyakorló orvosi tapasztalat az anyag használhatóságának kétségtelenül fokmérője. Egyik feltett kérdés : A hídmunkák műgyanta részei nyomóerőkkel szemben ellentállók-e ? A válaszok zöméből az a következtetés vonható le, hogy csak a nyomásnak ki nem tett helyeken alkalmazható az akrilát. Minden hátsó fog fémrágófelszínnel s minden elülső fog műgyanta fazettával készítendő. — Bár a jól kezelt és kifogástalanul polirozott műgyantát a szájnyálkahártya jól tűri, mégis porozitása révén a hámsejtek lepedéke megtapad rajta. Ezért a gingivalis szélt a fémkeret érintse. — Csak akrilátból készült hidak 3 éven túl nem tartanak és ezért elvetendők. Az említett fémkombinatiók 10 éven túl is kifogástalanok. Mik a tapasztalatok a meleg eljárással készült műgyanta koronákkal ? Csak néhány válasz számolt be sikerekről. Általános vélemény, hogy e célra a műgyanta teljesen alkalmatlan. Rendszerint átrágódnak, sokszor meglazulnak, elszinezŐdnek a koronák, étel kerül alájuk s caries is képződik. Válogatott esetekben alkalmazták csak sikerrel. A válaszok alapján a meleg eljárással készült Jacket koronák használata contraindikáltnak tekinthető és e ténynek a Nemzeti Szabvány Hivatal (National Bureau of Standards) által érvényt kellene szerezni. Melyek a tapasztalatai a direct akrilát tömésekkel ? A válaszok nem egyöntetűek. 25%-ban használatát hibának tekintik : cariest, pulpakárosodást, fogérzékenységet okozó hatása miatt. — Másik 26% jobbnak tartja a szilikátnál, éppen fenti vonatkozásban. — Az újabb akril készítmények az előzőeknél már kevésbé színeződnek el. A válaszok 50%-a szerint vagy alig, vagy egyáltalán nem alkalmazták az önkötő tömőanyagot. A new orleans-i klinikán 3 év óta nagyrészt műgyanta töméseket készítettek. Tapasztalataink: 1. Tartósságban alig maradt a silikát mögött. 2. Olykor egyideig hidegérzékenységet vált ki. Ez azonban múló. 3. Pulpaelhalás ritka s gondos utánvizsgálás csaknem minden esetben kiderítette, hogy a pulpaelhalás oka a cavitás alakításakor történt pulpa exponálódás. 4. Színállandósága nem kielégítő. Alig néhány azon tömések száma, melyek 2 év után sem kaptak sárga árnyalatot. 5. Szélei körül csaknem mindig barnás szegély képződik. 6. Secunder caries gyakoribb, mint a silikát vagy amalgám töméseknél. A virginiai fogászati iskola 1949 óta 1200 akrilát tömést tart számon s csak 10 pulpakárosodást észlelt. A klinikai tünetek alapján tehát komoly pulpa-reaktiók nem írhatók a tömések rovására. Igen lényeges azonban, hogy a töméseket csak teljes megkeményedésük után, 24 óra múlva polírozzuk. A virginiai fogászai iskola a nyomásos technikát abbahagyta, s csak a Nealon-féle ecsetelési módszert alkalmazza. E módszernél nem kell nagy anyagfelesleget polirozni s ezáltal nem fenyeget a tömés lazulása. III. osztályú cavitásoknál alumínium matricát használnak. Külön tartályba helyezik a monomert és a polimert. A megfelelő (No. 000) ecsetet harmadáig mártják a monomerbe, majd a por felszínéhez érintik és gombostűfejnyit vesznek az ecsetre. Többet az ecsetre venni hiba. Percenként ismételve az eljárást, a cavitást kitöltik. Majd monomerrel érintve a felszínt, sima felületet kapnak. Az ecset kezelésénél a legnagyobb körültekintés szükséges. Végleges eredmény a közvetlen akrilát tömésekről még nem mondható. Vajda László dr.
