Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-04-01 / 4. szám
GYÖKÉRFRAKTURÁK SORSA 113 Esetünkben mi is korán, a kezdeti tünetektől számított három nap múlva kaptuk a beteget. A klinikai kép Fodor harmadik és negyedik esetének megfelelően absc. subperiostalis volt. A furunkulus mint kiindulópont annál is inkább felvehető, mert a dentalis eredet — a fogak előtörésének hiánya folytán — nem jöhetett számításba. A folyamat nyirokereken történő terjedését pedig a buccinator tájéki nyirokmirigy-gennyedés is bizonyítja. A rtg.-felvétel nem mutatott kóros elváltozást, amint azt a betegség ilyen korai szakaszában nem is várhattuk. Sőt reméljük, hogy a betegség fellépte után azonnal bevezetett, korai műtéti és gyógyszeres kezelés eredményeként egyáltalában nem is fejlődött ki a csonton maradandó elváltozás. Vájjon ez az exsudativ fázisban megállított lobos folyamat a fogcsírákat károsította-e, az csak a későbbi fejlődés folyamán válik el. Jelenleg, a betegség kezdetétől számított hat hónap után a csecsemő teljesen tünetmentes és még kortikális sequesterek képződését sem észlelhettük. Közlemény a Fogorvosi Továbbképző Intézetből (Igazgató: Kende János dr.) Gyökérfraktúrák sorsa Irta : KOVÁCS GYÖRGY dr. és K8H.ÍI RUDOLF dr. Gyökérfraktúra alatt a fog gyökerének törését értjük olyankor, amikor a fog az alveolusában bennemarad. Vannak spontán és traumás gyökérfraktúrák. Spontán fralctúrák idősebb korban, hiányos fogazatban, parodontosis miatt meggyengyült fogakon fordulnak elő. Traumás fralctúrák fiatalabb egyéneknél, hiánytalan fogsorban, egészséges fogakon támadnak. A gyógyulási folyamatban a fog pulpája és periodontiuma egyaránt részt vesz. Ezt állatkísérletek valamint gyökérfrakt uráli emberi fogak szövettani vizsgálatai egyértelműen bebizonyították. E vizsgálatok egyúttal fényt derítettek a fog és környező szöveteinek élettani viselkedésére, úgyhogy ezzel kissé részletesebben fogunk foglalkozni. A gyógyulás lényege, hogy a két törvég közötti hézag feszes kötőszövettel töltődik ki, néha azonban csontos összekapaszkodás is létrejöhet, amely azonban sohasem annyira szilárd, mint a csonttörések callus képződése, de nem is annyira mozgékony, mint az álízülettel gyógyult csonttörés. Saját klinikai tapasztalataink, szövettani és röntgen vizsgálataink azt igazolták, hogy gyökérfraktúrát szenvedett fogak, ha idejekorán rögzítjük őket és ha a pulpa nem fertőződik, még jó néhány évig megmenthetők és használhatók. A gyökérfraktúrák gyógyulásánál tekintetbe jövő két legfontosabb szövetféleség : a fog pulpája és periodontiuma. A pulpa normális tevékenysége a dentinképzés, mely képesség az odontoblast réteg életképességétől függ. Ha az odontoblast réteg elpusztul a fog elveszti elektromos ingerlékenységét, a pulpa kötőszövete átalakul és elcsontosodott dentin un. osteodentin képződik, miként azt Tomes már a múlt század 70-es éveiben, puskagolyótól sérüli elefántagyaron, mások később emberen is megállapították. Végül Eider kimutatta, hogy a pulpa kötőszövete — elhalt odontoblast réleg esetén — metaplasiat szenved, amikor kivételesen csontszerű (leni int is képes termelni. A gyökérhártya normális tevékenysége cement - és csontképzés, vagyis a környező kemény szövetek átépítése. Gottlieb—Orbán vizsgálatai óta tudjuk,
