Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-03-01 / 3. szám
78 BÉKY JÓZSEF DR. A eariesindexek értékelése1 írta: BÉKY JÓZSEF dr. A eariesindexek áttekintése előtt helyesnek látszik a fejtegetést az index fogalmának ismertetésével kezdeni. A fogalom értelme azonban az idők folyamán sokszor változott s határozott definícióját nehéz megadni. A statisztikától eltekintve az index szónak sokféle jelentése van. A latinban eredetileg a mutató ujjat jelenti, továbbá : besúgó, kém, tartalom, cím, fölirat, jegyzék. Később a névmutatót, útmutatót s egyéb rövid tartalmi kivonatot is ezzel jelezték. Az egyetemi hallgatók leckekönyve és a járművek irányjelzője is ezt a nemzetközi nevet kapta. Ma az index elnevezés különböző tudományos kutatásokban használatos, de többnyire más-más értelemben. Más az értelme pl. az orvostudományban, az antropometriában (biometriában) és más pl. az algebrai kifejezésekben. Egyéb tudományos vonalonis alkalmazást talál különféle, többé-kevésbbé hasonló értelemben, könyveket is indexre helyeznek stb. A statisztikai adatfeldolgozásban általában a leggyakoribb közlési mód az arányszám, mely adott csoportra nézve abszolút számban, illetve százalékos, ezerelékes stb. alakban mutatja be a csoporthoz tartozó jelenség, történés, tárgy, személy, tulajdonság, születés, halál, betegség stb. előfordulását. Az index eredetileg az arányszámok egy csoportjának bizonyos szempontból módosított formája, de az utóbbi években egyszerű arányszámokat is divatba jött indexnek nevezni, ami a szabatos meghatározást és elkülönítést megnehezíti. Legegyszerűbb alkalmazása az, ha egy statisztikai sort, melynek egyes tagjai közönséges arányszámok, a szemléletesség érdekében átalakítunk. A sor első, utolsó, legkisebb vagy legnagyobb tagját kerek számmal (1, 10, 100) tesszük egyenlővé és ahhoz viszonyítjuk a többit. (Pl. különböző fertőző betegségek előfordulását egymáshoz, vagy egy bizonyos kórkép előfordulását az első év adatához viszonyítjuk az „index“ alapján). Itt az indexnek tulajdonképpen nincs is önálló statisztikai szerepe. Statisztikailag hasonló értelemben és helyesen használjuk az árindex, létfenntartási index, pontindex megjelölést. Pl. egy kezdeti időpontban 100-nak vesszük adott család létfenntartására szükséges összeget s időről időre (nap, hét, hó) újból kiszámítjuk s a változást mindig 100-hoz viszonyítjuk : létfenntartási index. De már tkp. nem indexszámok az ú. n. natalitási, mortalitási és vitalitási indexek, noha így nevezik, mert ezek egyszerű arányszámok. Külön helyzetet foglal el a kontagiozitási index, az egyes fertőző betegségek iránti fogékonyság 1 vagy 100 főre számítva. Ezek az indexek tehát általában összehasonlítás céljára szemléletessé tett arányszámok s mint ilyen egyes számokból alakul ki egy statisztikai sor. Ezzel szemben az indexek egy tekintélyes csoportja mint két változó viszonyom száma jelentkezik. — = c. Ide tartoznak pl. a már említett antropometriai (biometriai) indexek : testre vagy testrészre vonatkozó két méret viszonyszáma, az ezzel rokon fejlődési indexek, melyek között legújabb a paediometriai index (Simlcó István), a fogászati patológia egy. újabb indexe, a parodontózis-index (Sugár László) stb. A cariesindexeknek is egy része „egyváltozós“ arányszámok, — már olyan értelemben, hogy tkp. arányszámok százalékszámok — más része „kétváltozós“, azaz viszonyszám, de ez az elkülönítés inkább csak formai, mint lényegbe vágó. Abban az igyekezetben, hogy a caries elterjedését számszerűleg szabatosan regisztráljuk, különleges problémák merültek fel, melyek nyugvópontra még nem jutottak. Ezek egyike az a kérdés, hogy az adatfelvételezésben mit számoljunk össze. A vizsgálatkor ténylegesen található szuvasodásokon kívül ugyanis adatok találhatók arra nézve is, hogy a vizsgáltnak — rágószervének megjelenése és kifejlődése folyamán — visszamenőlegesen mekkora volt a károsodása. A múltra vonatkozó adatok azonban nem mérhetők fel teljes bizonyossággal, hanem kritikai mérlegelést kívánnak. Mindenesetre 1 A Stomatológiai Klinikán 1952. XII. 12-én elhangzott előadás nyomán.
