Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-01 / 3. szám

A KAPILLÁRDIFFUZIÓ ÉS KARIESZ 71 A kapilláris hézag mélysége ( keresztmetszete ). 1. ábra. d. ideje egységnyi útra nézve. ,,A“ .pontban megszűnik a hézag ka­pilláris jellege. Kapilláris hézag mélysége 2. ábra. Egységnyi idő alatt megtett út. Illetve azonos ideig tartó megfigyelések esetén. Fentiek figyelembevételével vizsgálat tárgyává tettem kárieszes és kárieszmentes egyének nyálának kd.-át. Véralvadásméréshez használt üveg­­kapillárist annyi 1/2%-os savanyú fukszinnal töltöttem meg, amennyit az, merőlegesen tartva, 1 cm mélyen a festékbe mártva, felszívott. Általában a kapillárisok 6—8 cm hosszúságban teltek meg festékkel. A megtöltött kapil­lárist ugyancsak 1 cm mélyen a vizsgálandó nyálba süllyesztettem. 15—15 kárieszes, illetve kárieszmentes egyén nyálát vizsgáltam meg ilymódon. A k. mentes csoportban a 15 vizsgálatból 10 alkalommal az üvegkapilláris 1—3 nap alatt nagy részében elszíntelenedett, (2—5 cm hosszúságban). A többi 5 esetben y4—2 cm-es kd. értékeket mutatott. Ezzel szemben a karieszes csoportban a nyál 15-ből 9 esetben 48—72 óra alatt is csak 2—3 mm-re, vagy még ennyire sem — hatolt be az üvegkapillárisba. 3—3 esetben a kd. értéke közepes, illetve nagy volt (7). Dacára a feltűnő eredményeknek, mégis úgy láttam, hogy a vizsgálatok­nak fent leírt módja nem egészen megfelelő. Nagy nehézségbe ütközött a kapil­lárisok belső lumenének meghatározása és tisztítása (ugyanis a legkisebb szennyeződés is befolyásolja az eredményt). Az eredményt nagy mértékben befolyásolja a gravitáció, azaz a nyál fajsúlya, s főleg túl hosszú volt a meg­figyelési idő (2—3 nap). Jobb módszert kellett ke­resni. Szerkesztettem egy diffúziómérő eszközt, mely lehetővé tette a pontosabb és emellett gyorsabb mérést, A készülék lényege : két üveglap közé szorított, mikrométer csavar ellenőrzésével meghatározott vas­tagságúra csiszolt U alakú celluloid lap. Az így keletkezett kamra egy tolóka segítségével két részre osztható (5, 6). Használata : megtöltjük a készülék alsó felét nyállal és betoljuk az előze­tesen kihúzott tolókát. Eltávolítjuk a felesleges nyálat, és megtöltjük a felső részt 1/2%-os savanyú fukszinnal (vagy más festékkel). Ezután kihúzzuk a tolókát, mire megindul a diffúzió. A kamrákat eleinte vízszintesen helyeztem el, hogy kiküszöböljem a gravitáció hatását. Minthogy a tapasztalat azt mutatta, hogy ezen cél elérése nagyobb fajsúly differencia esetén nem bizto­sítható, jelenleg két mérést végzek kb. 20°-ban megdöntött, 0,6 mm mélységű kamrákkal, oly módon, hogy az egyik diffúziómérőben a nyál legyen alul, a másikban a festék. Ezen készülék segítségével a kd. aránylag rövid idő alatt ellenőrizhető. Szükség esetén mikroszkóppal is, 10—20-szoros nagyítással. Ez esetben 5—20 perc megfigyelési idő is elegendő. A készüléket elméleti meggondolások alapiaméi fedőlemer ^ tolóka U alakú cel.lap 3. ábra.

Next

/
Thumbnails
Contents