Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-03-01 / 3. szám
72 PALÓC GÉZA DR. alapján több méretben készítettem el (0,3, 0,6, 1,2 és 1,8 mm). Eddigi tapasztalataim szerint a 0,6 mm mélységű kamrával végzett mérés egymagában is eléggé kiértékelhetően jellemző értékét adja a kd.-nak. Az 1,2 mm mélység kamrában valamint a szabad térben mért diffúziós értékekkel együtt pedig elegendőnek látszik az adott nyál teljes diffúziós görbéjének megközelítőleg pontos meghatározásához. Továbbiakban a fentebb ismertetett készülékkel végeztem a к.-es és k.mentes, illetve k.-rezisztens egyének nyálának kd.-ós vizsgálatait, fokozatosan kiegészítve a nyál más fizikai-kémiai sajátságaira vonatkozó vizsgálatokkal. Jelenleg a következő adatokat veszem figyelembe : név, kor, lakás, utolsó étkezés ideje és anyaga, szénhidrát fogyasztás, nyálfolyás mennyisége 10' alatt, fajsúly, viszkozitás, közömbösítőképesség, a fogazat állapota külön feltüntetve a M, D és F értékeket, az utolsó fél, illetve egy év alatt keletkezett kárieszek száma, diffúzió gyorsasága a szabad térben, 0,6 és 1,2 mm mélységű kamrákban. A vizsgálatok technikája jelenleg a következő : Nyálszívó segítségével nyálat veszek a betegtől tíz percig, és mérem annak mennyiségét. Minthogy az összes vizsgálat elvégzéséhez kb. 6 ccm nyálra van szükség, amennyiben szükséges tíz percen túl is folytatom a nyálvételt. Megtöltöm a diffúziómérő készülékeket, s mérem az egy óra alatt megtett utat. Itt jegyzem meg, hogy amennyiben mikroszkóp is rendelkezésre áll, úgy jól használható módszernek látszik a diffúzió idejének mérése is egységnyi útra nézve. Pl.: x/2 látótérnyi diff. ideje. Mikroszkóp nélkül azonban ezt a módszert nem tartom előnyösnek, mert a rossz diff.-u esetekben túlságosan hosszúra nyúlik a mérés ideje, ami számos hibaforrás oka lehet. Elhasznált inj.-os ampullából készített 2 ccm. ürtartalmú üveghengert nyállal töltök meg s annak felszínére óvatosan egy csepp 1/2%-os savanyú fukszin oldatot helyezek. Figyelem, hogy mennyi idő alatt terjed szét egyenletesen a festék. Abból, hogy a festékcsepp lesüllyed-e a nyálban, vagy a felszínen marad, következtetni lehet a nyál fajsúlyára is. Az üveghenger megtöltése közben figyelem, hogy a nyál mennyire viszkózus — nyúlós. — Ha nem ereszt szálat, akkor 0-val, ha 1—4 cm hosszú szálat ereszt, akkor +,5—10 ccm esetén ++, 10—-20 cm + + + , az ennél is viszkózusabb nyál esetén pedig + + ++ a jelzés. A nyál faj súlyának mérésére Lelkes Kornéllal új módszert dolgoztunk ki. Módszerünkkel már 3—4 csepp nyál elegendő a fajsúly 1 : 10,000 pontosságú meghatározásához. Ennek methodikájárói külön fogunk beszámolni. A megmaradt kb. 3 ccm nyálból 1/100 normál sósavval való titrálással határozom meg a közömbösítőképességet. Indikátorul Töpfer oldatot használok (átcsapási pontja 4,4—3,8 pH). Ennek eredményeit a vizsgálatok alacsony száma miatt jelen közleményem még nem tartalmazza. Eddig 85 vizsgálatot végeztem. Az eredményeket könnyebb áttekinthetőség és kiértékelés végett 2 csoportra osztottam fel, mégpedig : 1. kifejezett к.-es csoport (ide soroltam be azon eseteket is, ahol az MDF szám aránylag alacsony volt ugyan, de a k.-ek az utolsó fél illetve egy év alatt keletkeztek). 2. k. menetes, illetve k. rezisztens csoport. (Ide soroltam be aránylag nagy M. F. szám ellenére azon egyéneket is, akiknél több év óta nem jelentkezett újabb k.
