Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-01 / 3. szám

A TOJÁSHÉJ ANTIRACHITISES HATÁSA 69 7 .ábra. Rachitogén + tojáshéj-diétán tartott patkány felső metszőfoga. Nor­mális ameloblast-réteg, normális sube­­pithelium, enyhe globularitás a dentin­­állományban. (H. E.) S. ábra. Normál + tojáshéj koszton tartott patkány felső metszőfoga. A kép teljesen megegyezik a normál fog szöveti képével. (H. E.) eltüntetni nem képes s így a szervezetet érő károsodások időbeni regisztrálá­sára alkalmas, de a gyors növekedés folytán csak korlátolt időhatárokon belül (kb. 6 hét). A rachitisznek az irodalomban ismert szöveti jelei mellett azt találtuk, hogy a rachitiszes fogak pulpájában erős vérbőség, valamint vérzések figyel­hetők meg. Ennek magyarázataként a rachitiszes fog és ágya mechanikai be­hatásokkal szembeni csökkent ellenállóképessége fogadható el. Összefoglalás A tojáshéj antirachitiszes hatását felnőtt patkány-metszőfogain vizsgál­tuk. Krompecher és munkatársainak kísérleteibe bekapcsolódva szövettanilag feldolgoztuk és kiértékeltük Mc. Callum, Mc. Callum + tojáshéj, valamint normál-koszt -f tojáshéj-diétán tartott patkányok metszőfogait. A metsző­fog a rachitis érzékenyebb indikátorának bizonyult, mint a csontozat. Irodalom Dubecz S.—Somogyi B.—:Ludány Oy. : Orvosi Hetilap 27 : 874, 1951. — J. Grossfeld : Handbuch der Eierkunde. Berlin, Springer, 1938. —- Krompecher I.—­­Krámli A. és mt. МЁТ nagygyűlés, előadás, 1952. — F. Lichtenstein : Zbl. Gyn. 4 : 346, 1948. — Id. : Zbl. Gyn. 3 : 182, 1951. —• F. B. Noyes—I. Schour—H. J. Noyes : Oral histology and embryology. Philadelphia, Lea-Febiger , 1948 .— H. Seel : Znl. Gyn. 4 : 393, 1949. — P. P. Tretjakov : Szelj’hozgiz, Moszkva, 1951, 279. Др. Оршош Александр и Др. Белени Фёдор: Исследование анти­­рахитного действия скорлупы яйца на зубах крысы Dr. S. Orsós und F. Bölönyi: Die antirachitische Wirkung von Eierschalen am Rattenschneidezahn.

Next

/
Thumbnails
Contents