Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-05-01 / 5. szám
A FLUORID-ION PROTEKTIV HATÁSÁNAK IGAZOLÁSA ÉLŐ ÁLLATON 145 3. táblázat. Életkor Fiúk Lányok vizsgáltak száma quantitativ index vizsgáltak száma quantitativ index 14 92 3,47 ±0,28 70 3,13±0,32 15 175 3,44±0,21 100 3,10±0,22 16 137 3,55 ±0,26 57 3,74 ±0,34 17 115 2,96±0,24 67 3,42 ±0,39 18 85 3,89±0,32 35 2,23±0,36 A szignifikancia határán van különbség a 18 éves fiúk és lányok, valamint a 17 és 18 éves fiúk között. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az általunk javasolt index oly esetben nem mutat tetszőleges elvek szerint képzett csoportok között különbséget, ahol az eddigi klinikai és irodalmi tapasztalatok szerint különbség nincs, viszont élesen mutatja azt a különbséget, amely más módszerrel is kimutatható volt. így tehát a javasolt index alkalmasnak látszik arra, hogy a funkciós harapásmélység jellemzőjéül szolgáljon. Összefoglalás A funkciós harapásmélység jellemzésére a két oldalon mért érték összegét ajánljuk quantitativ indexként. Ezen index használhatóságát néhány példán statisztikai elemzés segítségével bemutattuk. Irodalom Dunning J. M.: J. dent. Res. 29 : 641, I960. — Gergely L.: Fogorv. Szle. 42 : 422, 1949 ; u. o. 44 : 149, 1951. Z. Stomat. 46 : 227, 1949 ; u. o. 48 : 300, 1951. Dtsch. Zahn-Mund-Kieferhlk. 12 : 329, 1949. A Debreceni Orvosegyetem Gyógyszertani Intézetének és Stomatologiai Klinikájának közleménye. A fluorid-ion protektiv hatásának igazolása élő állaton Irta : Csobán György dr. A fluorid-ion védő hatása a fogszuvasodással szemben közismeretű (1, 2). Számos vizsgálati eredmény bizonyítja, hogy mind a porított zománc (1), mind fogdarabok (3, 4, 5), mind extrahált egész fogak (6) fluorban természettől fogva gazdagabb vagy művileg gazdagított zománca ellenállóbb savakkal szemben. Ezt mi is igazoltuk (7). Minden ilyen vizsgálat hiányossága azonban, hogy nem in vivo történik. A kofferdam célszerű módosítása, azaz a lepedő helyett gumizsák használata lehetővé teszi, hogy hasonló vizsgálatokat in vivo végezzünk (8). Ez a »ballon-módszer« bevált pl. a F-felvétel körülményeinek tisztázására emberen is (9, 10). Annál inkább indokoltnak tűnik a F protektiv hatását in vivo vizsgálni, mert legújabb vizsgálati eredmények szerint a helyi F-kezelés nem csökkenti a tetanustoxin áthatolását élő kutyák zománcán (11). Az alábbiakban első ilyen jellegű kísérleteinkről számolok be.
